Határidő-módosítás a végtelenségig?
- Óvatosan a labdával, nehogy a konvektorok megsérüljenek!
A fenti intés gyakorta elhangzik a Csongrád megyei Dóc község művelődési házának nagytermében. A falu ál-talános iskolájának tanulói ugyanis a téli hónapokban itt tarják meg a testnevelésórákat, ősszel és tavasszal a település sportpályáján tornáznak a dóci diákok. Amúgy ez az intézmény egyre inkább alkalmas a tornaórákra, miután bordásfal régóta van a nagyteremben, s a napokban öltözőpadokkal lett teljes a ház felszereltsége.
Az oktatási tárca 1994-es rendelete szabályozta, hogy az általános és középiskolák működéséhez milyen eszközök szükségesek, s ezek beszerzésére a minisztérium 2003 őszéig adott haladékot. Utóbb kiderült, hogy a jogszabály előírásait az iskolák képtelenek időben teljesíteni, ezért a tárca 2008. augusztus 31-ig meghosszabbította az eszközbeszerzés határidejét. Már most látszik, hogy ez a határidő is betarthatatlan - főleg a tornatermek hiánya miatt. Valamennyi régióban több olyan iskola működik, amelyeknek esélyük sincs az említett határidőig megoldani, hogy legyen tornatermük. Tegyük hozzá: ha egy iskolának nincs tornaterme, viszont bérelni tud megfelelő csarnokot a testnevelésórára, akkor a jogszabály nem kötelezi az intézményt tornaterem építésre.
Országszerte arról érdeklődtek lapunk tudósítói, hogy a tornateremmel nem rendelkező - önkormányzati, alapítványi és egyházi - iskolák miképp oldják meg diákjaik sportolását a téli félévben. A kép roppant vegyes. A debreceni Gábor Dénes Elektronikai Szakközépiskola diákjai például korábban a tűzoltóság, ebben a tanévben pedig a szomszédos laktanya tornacsarnokát használták télvíz idején. Biharkeresztesen, Derecskén, Hajdúhadházon és Polgáron is találunk olyan iskolát, ahol, vagy egy másik intézmény tornatermét vagy a helyi sportcsarnokot veszik igénybe a testnevelésórákra. Hajdú-Bihar megye kisebb településein - így Bihardancsházán, Bojton, Darvason, Esztáron, Hajdúbagoson, Hencidán, Mezőpeterden, Magyarhomorogon, Nagykerekiben, Sápon, Sárándon, Szerepen, Tetétlenen, Toldon, Újirázon és Zsákán - a szabadban vagy a helyi nap-közisteremben lehet tornaórát tartani.
Öt Veszprém megyei falu tartja fenn a Művészetek Völgye Általános Iskolát, s az oktatás három helyen folyik. Tornaterem egyik tagintézményben sincs, ezért ősztől tavaszig a taliándörögdi diákok az iskola aulájában, a kapolcsi gyerekek egy tornaszobában, a monostorapátiak iskolájuk zsibongójában és a helyi kultúrházban gimnasztikáznak. Emellett hetente egyszer az alsósok számára kibérlik a tapolcai sportcsarnokot, ahová a tanulók különbusszal utaznak.
A Zala megyei Gyenesdiás általános iskolájának 144 négyzetméteres tornaszobájában nem fér el egy egész osztály, ezért a csoport egy része a lépcsőházba szorul. A tornaszoba belmagassága kicsi, így labdajátékokat odabent nem játsszhatnak a gyenesdiási gyerekek. Zalaváron a helyi iskola diákjai a szomszédos művelődési központ nézőterén tornázhatnak. Olyankor a székeket kihordják, a parkettára műanyag borítást, az ablakokra hálót tesznek. A Zala megyében kilenc általános iskolát működtető Suli Harmónia Alapítvány intézményei közül kettőnek van tornaterme, ötnek tornaszobája, kettőben viszont csak a folyosókon mozoghatnak a diákok.
Nem jobb a helyzet Baranyában sem. Az aprófalvas megye kistelepüléseinek iskoláiban alig van tornaterem. A tíz település által fenntartott almamelléki iskola három tagintézményének egyikében sincs, így az almamelléki gyerekek a zsibongóban, a mozsgói diákok a kultúrházban, a somogyhárságyiak pedig egy kicsi tor-naszobában tartanak testnevelésórát. Siklóson a református általános iskola diákjai szorulnak az előírásnak nem megfelelő tornaszobába.
Pécsett gondban van a 660 diákot oktató Szent Mór Iskolaközpont, mivel a pécsi egyházmegye által fenntartott intézmény mellett nincs hely tornaterem építésére. A püspökség ingatlancserével szerette volna megkapni a pécsi önkormányzattól a tornacsarnokkal és tanuszodával felszerelt Belvárosi Általános Iskolát. Az egyház értékes ingatla-nokat ajánlott fel, s a város irányítói hajlottak is az egyezségre. A belvárosi iskola diákjainak szülei viszont - tartva attól, hogy csemetéiket szétszórják a város iskoláiban - ragaszkodtak a színvonalasnak ítélt intézmény fennmaradásához, és tiltakoztak a csere ellen. Pécs végül elállt ettől az ügylettől. Így viszont az egyházi iskolának nem lesz tornaterme.
Érdeklődésünkre kiderült: a tornaterem nélküli iskolák egyike sem tart attól, hogy ősztől - a már említett rendelet alapján - elveszíti működési engedélyét. A legtöbb iskola abban bízik, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium újra módosítja rendeletét, és néhány évvel meghosszabbítja az eszközpótlásra adott határidőt. Erre azonban - mint azt a tárca sajtóosztályától megtudtuk - nem érdemes számítani. Igaz, a működési engedély elvesztésétől sem kell félni - csak a bírságtól. Ha egy iskolának nincs tornaterme, akkor szeptembertől akár évi egymillió forint bírság is kiróható az intézményre. A bírság fenyegette iskoláknak ez is komoly teher, ezért az intézmények bíznak a szaktárca méltányosságában, meg persze abban, hogy előbb-utóbb nekik is lesz tornatermük.
Csakhogy egy tornaterem megépítése legkevesebb 150-200 millió forintba kerül, s egy ilyen beruházás támogatás nélkül elképzelhetetlen. Tény, hogy tornaterem-építéshez az unió és a kormány 80-90 százalékos támogatást nyújt, ám annyi forrás azért nincs erre a célra, hogy mind a 378 érintett iskola azonnal - vagy akár 2-3 éven belül - támogatáshoz jusson. Az elmúlt hetekben egyébként számos, tornaterem építésre készülő iskola nyújtott be pályázatot a Regionális Operatív Programhoz.
Az minden bizonnyal május-júniusban derül majd ki, hogy próbálkozásuk sikeres lesz-e. Ugyanakkor a kisebb tanintézmények - így a monostorapáti vagy a siklósi református iskola - vezetői arra panaszkodtak, hogy évek óta nem találnak olyan pályázati forrást, amelynek felhasználásával tornatermet építhetnének. Így - mondják elkeseredetten - nekik hosszú távon is csak a bírság marad.
