A szorongás a szívinfarktus előfutára
A Journal of the American College of Cardiology című szaklapban 2008 januárjában Biing-Jiun Shen Los Angeles-i professzor és munkacsoportja 735, átlagosan 60 éves, szorongásos férfi 12 éven át tartó vizsgálatáról számol be. A szorongás jellemzőit külön-külön is szemügyre vették (túlzó kétkedés, kényszergondolatok, fóbiák stb.). Egyszersmind figyelemmel voltak a többi ismert kockázati tényezőre (magas koleszterinszint, cukorbetegség, életkor, képzettség, szociális háttér, házassági státusz).
A vizsgálat rámutatott, ha valaki szorong, a koszorúér-betegség valószínűsége jelentős mértékben növekszik, éspedig más kockázatoktól függetlenül. Ez igaz a szorongás egyes, vizsgált komponenseire vonatkozóan (pl. fóbia) külön-külön is.
A depresszió és a koszorúér-elzáródás közötti összefüggést régen megfigyelték. Számos elemző tanulmány szerint, ha depresszióban a reménytelenség ("hopelessness"), vagy életkifáradás ("vitalis exhaustio") dominál, a szívbetegség kétszer gyakoribb.
1959-ben Meyer Friedman és Ray Rosenman használták először az A típusú személyiség fogalmát. Erre a versengés, vetélkedés, agresszivitás kiváltképp jellemező. Ezért nevezték akkortájt a szívinfarktust "menedzserbetegségnek". A nyolcvanas években kerültek előtérbe ebben az összefüggésben más hajlamosító személyiségjegyek és magatartásformák (az ellenségeskedés, a düh, a harag, depresszió és a szorongás).
A szorongást és az érrendszeri betegséget összekötő kémiai folyamatok "helye" az érrendszer belső határfala, az egy sejtrétegű endothel. Az endothelt, ha kiterítenénk, két teniszpályányi volna. Önálló szervként emlegetik, különösen, mert sejtjei több mint ezer funkciót látnak el. A szorongás, az aktuális és krónikus stressz, a munkaterhelés, ugyanolyan módon hat erre a különleges sejtrétegre, és indít el kóros folyamatokat, mint a magas vérnyomás, vagy az emelkedett vérzsírszint.
A lelki tényezők és szívinfarktus kapcsolatát széles körben tárta fel 1996-ban a 3882 beteg adatait elemző Determinants of Myocardial Infarction Study. Kiderült, a szorongásos epizód aktuálisan is megnöveli a koszorúér-elzáródás valószínűségét. Az 1994-es Los Angeles-i földrengés során az átlagosan napi négy-hat hirtelen szívhalál a vészes napokban napi 24-re növekedett.
Akár tartós, akár aktuális szorongásról beszélünk, talán nem merész vélekedés, hogy a fejlett országokban élők közismerten jobb szív- és érrendszeri betegségmutatói nem feltétlenül csak egészséges életvitelükkel magyarázhatók. Példának okáért az osztrákok alighanem csakúgy pocakot eresztenek, sokszor túlsúlyosak, és nincsenek folytonos mediterrán diétán, továbbá a jófajta szalonnát ugyanúgy nem vetik meg, mint mi, magyarok.
Mégis jóval tovább élnek. Talán kevesebbet szoronganak?
