Bankba is belépő az agrárdiploma
Az egyik egyetem két éve végzett agrármérnök hallgatói közül kávéautomata-forgalmazó cég vezetője, banki üzletkötő, kozmetikumokat forgalmazó multinacionális nagyvállalat területi képviselője, könyvelő, pályázatíró, fejvadász, agrár szaktanácsadó, vámügyintéző, szolgáltató központ alkalmazottja és újságíró is kikerült.
Éva több hónapig próbált elhelyezkedni az államvizsga után, végül - jobb híján - kénytelen volt egy érettségivel is betölthető állást elvállalni. - Középfokú német nyelvvizsgám van és alapfokú angol ismereteim, végeztem EU-pályázatírói tanfolyamot, és másodéves koromtól minden nyáron a földművelésügyi minisztérium egyik vidéki intézetében dolgoztam - terepen is, irodában is. Ennek ellenére nem találtam a végzettségemnek megfelelő állást, úgyhogy most a napi nyolcórás irodai munka mellett, amellyel nettó 96 ezer forintot keresek, alkalmi munkákat vállalok - meséli.
Pozitív példák is akadnak azonban: egy 30 éves környezetgazdász például egy agrárcég marketingigazgatójaként nettó 1,2 millió forintot keres havonta. - Nem nagy a vállalat, de havonta megtermelem a fizetésem hússzorosát, és ezt értékelik - írja egy internetes fórumon.
Az Országos Felsőoktatási Információs Központ adatai azt mutatják, hogy 2001 óta 9200-ról éppen a felére, 4600-ra csökkent azok száma, akik első helyen agrárjellegű képzésre jelentkeztek. Közülük az államilag támogatottak száma a hét évvel ezelőtti közel 3900-ról 2100-re apadt.
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) statisztikái szerint 2005-ben az agrárjellegű diplomával rendelkezők aránya az összes pályakezdő diplomás között 11,5 százalék volt, 2006 szeptemberében ez a szám 11,7 százalékra nőtt, tavaly viszont csaknem két százalékkal, 10,1-re csökkent.
- Nehéz dolguk van a felsőfokú agrárvégzettségűeknek, sok köztük a pályaelhagyó. Közvetlenül a mezőgazdasági termelésben nagyon kevesen tudnak elhelyezkedni - mondja Juhos Andrea karrier-tanácsadó, a DBM ügyvezető partnere. A szakember szerint az agrármarketing és -sales területekben van fantázia, érdemes errefelé szakosodni vagy a diploma mellett ilyen irányú kiegészítő képzéseket végezni. - Marketingszakembereket jelenleg is keresnek nemcsak a magyar, hanem a nyugat-európai, a távol-keleti piacokra is - de egy-egy ilyen álláshoz használható, magas szintű nyelvtudás kell - teszi hozzá.
Másod-, harmadévben át kell gondolni, merre tovább. Aki a szakmában szeretne maradni, de nincs a környezetében olyan agrártevékenységgel foglalkozó cég, ahol el tudna helyezkedni, mindenképp kezdjen el dolgozni, gyakornokoskodni még az egyetemi évek alatt - tanácsolja Juhos Andrea.
- A pályakövetési rendszer a többi intézményhez hasonlóan a Szent István Egyetemen (SZIE) is idén indul; mostanáig elsősorban a Hallgatói Önkormányzat, továbbá a különböző baráti és öregdiákkörök révén, "szájhagyomány" útján értesültünk arról, milyen területen, mennyi idő után sikerült diákjainknak elhelyezkedniük, illetve arról, hogyan alakult a karrierjük - tudtuk meg Solti Lászlótól, az intézmény rektorától.
A mezőgazdaság szerepének átrendeződésével és a környezeti, helyi települési hatásokat is figyelembe vevő megközelítés miatt az oktatásban - a hagyományos állattenyésztési, növénytermesztési szakok mellett - fokozatosan előtérbe kerülnek a környezet- és tájgazdálkodással, a fenntartható fejlődéssel, a megújuló energiaellátással, a szaktanácsadással, az uniós pályázatírással, marketinggel, vidékfejlesztéssel foglalkozó területek. - A változó igényekhez a karok képzési struktúrájának átrendezésével igyekszünk igazodni - mondja Solti László, aki szerint Magyarországon jelenleg túl sok helyen képeznek agrárszakembereket, miközben az ágazat felvevő képessége és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma egyre csökken.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hódmezővásárhelyi székhelyű Mezőgazdasági Karán is az Öregdiákok Egyesülete igyekszik tartani a kapcsolatot a végzettekkel.
- A mezőgazdasági mérnök szakon 6-7 szakirány felé orientálódhatnak a hallgatók, ezért sokféle munkakört tölthetnek be. Van köztük vámnyomozó, logisztikai cég alkalmazottja, ökoturizmust szervező iroda és agrárcég vezetője is. A vadgazda mérnökök - értelemszerűen - a vadászatszervezés területén, vad- és halgazdálkodási vállalatoknál, természetvédelmi szakigazgatási szervek, szakhatóságok munkaköreiben helyezkedhetnek el - mondja Szabó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának sajtó- és PR-munkatársa.
A két határ közelsége miatt minden évben tucatnyian felvételiznek a karra Románia határ menti magyarlakta területeiről, Erdélyből és a Vajdaságból is - az ő pályájukat különösen nehéz követni.
- Az alföldi régió és a mezőgazdaság lassú fejlődése megnehezíti az elhelyezkedést, így aztán sokan nem a diplomájuknak megfelelő munkakörben próbálnak álláshoz jutni - teszi hozzá Szabó Zoltán.
Az sem javít a helyzeten, hogy az érettségizők körében ma nem divat mezőgazdasággal, növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozni, pedig - különösen a dél-alföldi részeken - szükség lenne az utánpótlásra, fiatalításra.
A képzési paletta folyamatosan bővül, a gazdaság egyre szélesebb látókörű szakembereket igényel. A tantárgyak közé már beépült a minőségirányítás, a vállalkozói készségek fejlesztése, a logisztikai ismeretek, a karrierépítés és a pályázatírás is. - Nagy az érdeklődés a karon a természettudományi, műszaki, mezőgazdasági, technológiai, gazdasági és gazdálkodási ismeretek alkalmazása, a logisztika és az agrár-infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, a gazdasági technológiai innováció, a mezőgazdasághoz kapcsolódó folyamatok ellenőrzése, irányítása, a mezőgazdasági projektek menedzselése iránt - mondja Szabó Zoltán. A társ- és hobbiállat-tenyésztés is egyre népszerűbb. - Ez ma még hiányszakma, ezért igen jók lesznek az elhelyezkedési esélyek - hívja fel rá a figyelmet Szabó Zoltán.
- A közigazgatásban, a bankszférában, a környezetvédelemben vagy a kistérségi fejlesztések területén is van helyük az agrárvégzettségűeknek. Nagy az igény szaktanácsadókra is, hiszen EU-tagországként Magyarországnak is kötelező országos hálózatot működtetnie. Egyre több az olyan kis- és közepes befektető is az agráriumban, akinek semmi köze ehhez az ágazathoz - számukra szintén nélkülözhetetlen a mezőgazdasági szakemberek tudása - véli Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke.
Szerinte az agrárvégzettségű munkanélküliek egy része nem azért került be a statisztikába, mert nem talált állást, hanem azért, mert nem a szakmában akar elhelyezkedni. - Alacsony az agrárosok társadalmi presztízse, és ez sok fiatalt visszariaszt. Az emberekben olyan kép él róluk, hogy gumicsizmás szántóvetők, pedig ez nincs így. Ma a traktoros több tízmilliót érő, légkondicionált gépen ül, egy agrárszakember pedig széles körű - ökonómiai, ökológiai, biológiai és vállalatvezetési - ismeretekkel rendelkező alkalmazott - mondja az elnök, hozzátéve: a felsőfokú képzés gyakorlati részén, az egyetemek, főiskolák kapcsolatain a versenyszférával lenne mit javítani.
