"Azt hiszem, kinyitottuk Európában Pandora szelencéjét, aminek sajnálatos következményei lehetnek" - mondta Klaus, s ezzel kapcsolatban utalt Magyarország és a félmilliós magyar kisebbséggel rendelkező Szlovákia feszült viszonyára. Klaus már akkor figyelmeztetett, hogy más kisebbségek is követni akarják majd Koszovó példáját, amikor az február 17-én egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét - emlékeztetnek megfigyelők.

A második hivatali idejét kezdő Klaus első külföldi útja  Szlovákiába vezetett. A cseh államfő hétfőn megjegyezte, hogy a szlovák diplomácia még a csehnél is szigorúbb álláspontot képvisel Koszovó ügyében. Eddig egyik sem ismerte el a volt szerbiai tartomány függetlenségét. A pozsonyi parlament pártjainak többsége nem támogatja a koszovói függetlenséget, és Robert Fico miniszterelnök korábban kijelentette, hogy országa talán soha nem ismeri el a független Koszovót.

Klaus Pozsonyban tárgyalt Pozsonyban Ivan Gasparovic szlovák államelnökkel, aki a cseh hírügynökség szerint kijelentette: ha változna is Szlovákia nemleges álláspontja Koszovó elismerésének kérdésében, nem fognak gyors döntést hozni, hanem körültekintő magatartást tanúsítva vizsgálják majd meg az ügyet.

A szlovák kereskedelmi hírügynökség, a SITA idézte Ivan Gasparovicot, aki a jelentés szerint Koszovó kapcsán azt mondta: Pozsonynak "már csak azért is időre van szüksége", mert egyes országokban olyan hangok hallatszanak, miszerint Koszovó olyan XXI. századi folyamatok előjele, amelyek során majd "firtatni kezdik a ’nemzetiségi kisebbségek’ kérdését, a kollektív jogokat, s talán a területi revíziót érintő kérdéseket is."

(MTI)