Az igenek komoly győzelmével Orbán nehéz helyzetbe került. Ő mondta 56-ról, hogy "50 éve akarunk megérteni egy pillanatot (...) amint a magasugró a léc fölé kerül (...). Mintha így élne, örökké a léc fölött, fittyet hányva a fizika törvényeinek, örökké a csúcson."

Orbán Viktor most ott van, a léc felett. A jó versenyzők nem is a felfelé ívelő pályán szoktak hibázni, hanem fenn. Visszanyúlnak, elkalimpál a lábuk, leverik a lécet. Orbán másfél éve még nem szociális, hanem reformnépszavazásra hívta az embereket. Nem fejtette ki, hogy ez mit jelent. Pedig ez volna a lényeg. Azt is meg kell mondania, hogy futnia kell-e a kormánynak vagy mégsem.

Kétszer három népszavazást tartottak tegnap. Nem tudni, melyiket nyerte meg a Fidesz. Az egyik során az derült ki, hogy az emberek jelentős része nem akar fizetni vizitdíjat, s napidíjat, illetve tandíjat. Inkább adó formájában adnák össze erre a pénzt. Ez európai modell, bár nem a legfinomabb. Nincs min vitázni: jön vissza a régi. A másik népszavazás 2002-ben kezdődött. Ekkor hívta életre Orbán Viktor a polgári körök mozgalmát azzal, hogy szólítja őket, ha mozdulni kell. De nem szólt. Csak 2006-ban, amikor már utcán voltak, és nem csak polgári körök. Bármily erős a kísértés, bármily magas a hullámverés, a gát nem szakadhat át, ezt is Orbán mondta - akkor. De azt is, hogy a népnek joga van elkergetnie a kormányt, ha a népakarat ellen kormányoz. E tekintetben a népszavazást nevezte az utolsó lehetőségnek, ám nem határozta meg, hogy meddig él az elkergetés tétele. Tegnap este hét óráig? Amikor Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy nincs vizitdíj, napidíj, tandíj?

A népszavazási kérdések nem tették lehetővé a kormányellenes szavazatok elválasztását a józan népi önzés voksaitól. A referendum eredményét tehát nem ismerjük. Ha nem a hatalom sorsa a meghatározó, a történetnek itt a vége. Ez esetben: a népszavazás csak ügy-, és nem kormánydöntő. A reformok legérzékenyebb részeit ez a refrendum nem is érintette. Orbán erre tegnap reagált is: a kormánynak át kell gondolnia most, hogy érdemes-e nekifutni az őszi népszavazásnak, vagy meg kell egyeznie a társadalommal. Vagyis: ez a kormány lesz ősszel is - nincs hát szó kormánydöntésről. Viszont jön a valódi (egészégbiztosítási) reformnépszavazás.

Ha akkor is az ellenzékkel megy a többség, amikor nem a pénzéről van szó, elmondhatjuk: komoly lépések történtek az ország kormányozhatatlanná tétele felé. Akkor Orbán a léc felett marad, a kormánynak pedig még lejjebb kell állítania a mércét. Különös verseny - már-már képtelen. Így együtt maga a versenyképtelenség.