A szerbek megszállta Krajinát 1995-ben visszafoglaló Vihar hadművelet során, civilek ellen elkövetett háborús és emberiségellenes bűntettek miatt állítják a vádlottak padjára a három tábornokot. Horvátországnak most először kell feltárnia majd a világ előtt az eddig honvédő győzelemként büszkén ünnepelt katonai akció bugyrait.

Aki évekkel korábban, mondjuk a tenger felé átutazóban járt a krajinai részen, láthatta milyen pusztítást végzett a kilencvenes évek háborúja. El- és visszafoglalva két hadsereg is végigdúlta - lerombolt házak, elaknásított mezők, kísértetfalvak maradtak utánuk. Sokáig látszott még az épületekre 1995-ben gyorsan felmázolt felirat: ez horvát ház. Lakói így reméltek menedéket a Vihar hadműveletben, amelyről máig nincsenek hiteles statisztikák.

Sőt, meglehetősen eltérő bejegyzések olvashatók róla, például a Wikipédia internetes lexikonban, attól is függően, milyen nyelven keresgél valaki. Horvátul felszabadító hadműveletként jegyzik, szerbül azonban területfoglalásnak definiálják. A horvát szócikk 150 ezer menekültről ír, a szerb több ezer halottat, és 250-700 ezer deportáltat, elűzöttet említ. A horvátok ma is jogosnak vélik a "revánsot", Európából nézve viszont jócskán átléptek határokat.

Valószínű, hogy Hágában sem derül majd ki a teljes igazság, ám Gotovinának, Cermaknak és Markacnak most számot kell majd adnia a győzelemittas horvát katonák tetteiről. Miért éppen nekik? Való igaz, egyetlen olyan bizonyíték nincs a nemzetközi vádhatóság kezében, amely szerint a Horvátországban nemzeti hősként tisztelt tábornokok személyesen vétkeztek volna. Ám a légiós múltú, kalandos életű, és Franciaországban rablásért börtönben is ült Ante Gotovina volt a Krajinába bevonuló horvát hadsereg parancsnoka, így - a vád szerint - neki kellett volna kordában tartania, és megfékeznie a katonákat, akik például több száz idős szerbet mészároltak le azért, mert nem voltak hajlandók elhagyni az otthonukat.