Pólusvárosok és a tudásgazdaság
A kormány 2005 végén jelentette be, hogy fejlesztési pólusokat jelöl ki. Akkor több nyilatkozat elhangzott ezzel kapcsolatban, s az érintett nagyvárosok vezetőinek többsége úgy értelmezte: pólusonként úgy százmilliárd forint felhasználásáról dönthetnek. A versenyképességi listára Budapest mellett Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, valamint a Közép-Dunántúlról társpólusként Székesfehérvár és Veszprém került fel.
A városok pólusszervezeteket hoztak létre, s meghatározták saját törekvésüket, arculatukat. A megnyilvánulásokból érzékelhető volt, hogy - a program eredeti céljától eltérően - a városok elsősorban saját létesítményeik, infrastruktúrájuk fejlesztésére szánták a pénzt.
Egyre világosabbá vált azonban, hogy nem lesz pólusonként elkülönített keretösszeg, a pénzhez nem automatikusan, hanem csak pályázatokkal lehet hozzáférni. Az egyenlő arányban történő szétosztás helyett a programok versenye dönti el, melyik pólus mennyi pénzt kap.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök országjáró körúton kereste fel a városokat. Azt hangoztatta: a pénz gazdasági és térségfejlesztési célokat szolgál, azt nem lehet például egy település helyi közlekedésének javítására fordítani. Azt kérte a polgármesterektől, hogy ennek alapján dolgozzák át programjaikat.
A pólusarculatok lassan kirajzolódtak. Szeged a biotechnológiát, az egészségügyi fejlesztéseket, Debrecen az élettudományokat, Győr a járműipart, Miskolc a nanotechnológiát, Székesfehérvár a mechatronikát, Veszprém az informatikát, Pécs a kulturális "ipart" helyezte előtérbe.
Hogyan állnak a programok?
Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere szerint több tízmilliárdos nagyságrendű beruházás valósul meg a városban, de azok nem összpontosulnak egyetlen, jól körvonalazott pólusprogram köré. Minden egyes fejlesztést a hagyományos ágazati tervezés szabályai szerint, külön-külön kell lebonyolítani, az adott ágazatot felügyelő szaktárcával egyeztetve - mondta Nagy Sándor.
Más a helyzet Veszprémben, ahol úgy ítélik meg, a kormány szűkítette a programot, így át kellett alakítaniuk a Székesfehérvár- Veszprém tengely köré tervezett projekteket. Józsa Tamás, az önkormányzat városstratégiai referense szerint a turisztikai-idegenforgalmi beruházásokat más forrásokból - elsősorban a regionális operatív program keretében kiírt pályázatokból - tervezik megvalósítani. A pólusprogramból mára egyetlen nagyberuházás maradt: a szentkirályszabadjai repülőtéren ötmilliárd forintból kialakítandó Pannon Tudományos és Technológiai Park.
Borkai Zsolt győri polgármester azt mondja, várakozásaik nem váltak valóra, túl hiszékeny volt, amikor arra számított, hogy a helyi egyetemmel, a világcégekkel, s más szakintézményekkel kidolgozott járműipari programjuk áttekinthető pályázatok keretében megfelelő pólustámogatásban részesül.
Pedig a program jó, csak döcög a megvalósítása - így summázta tapasztalatait Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, aki megindokolta a lassúság okát: szerinte nem sikerült az elképzeléseket megfelelően a magyar viszonyokhoz igazítani. A kormányzati követelmények nehezen teljesíthetők. Ráadásul a pólusprogramok önkormányzaton kívüli szereplői közül többen nem fogadják el a kormány által preferált formákat.
Megkérdeztük Bajnai Gordon területfejlesztési minisztert: van-e elkülönített, pályázható keret a pólusok számára, s mekkora az összesen felhasználható összeg. A szakminiszter szerint 450-500 milliárd forintot szerezhetnek meg pályázat útján 2013-ig a pólusvárosok. Úgy véli: sokan azért csalódtak, mert félreértették a program lényegét. Ezt a pénz több város szerette volna saját helyi fejlesztéseire fölhasználni. - A pólusprogram egyik fő célja a tudásgazdaság letelepítése - mondta, hozzátéve: olyan cégeket akarunk idehozni, amelyek a lehető legnagyobb mértékben alapoznak a magyar szakértelemből adódó hozzáadott értékre. Minden városnak van olyan speciális hagyománya, munkakultúrája, amely megfelelő infrastruktúrával és vállalkozói tőkével párosulva modern, piacképes termékeket tud előállítani.
A miniszter utalt arra: az innovációs parkok és a korszerű gyártási folyamatok infrastruktúrájának kialakítására irányuló pályázatok határideje áprilisban jár le. Eredetileg január lett volna a határidő, de épp azért kellett meghosszabbítani, mert a pólusvárosok nem készültek el a programjaikkal. Ennek a pályázatnak az első fordulójában három, a második fél évben ismét három város nyerhet egyenként akár négymilliárd forintot. Rövidesen nyilvánosságra kerül az Agóra-pólus nevű pályázat: ez kulturális, oktatási és közösségi terek létrehozását támogatja.
