Jóllehet nincs ezzel semmi baj: láttunk mi már lejtmenetet sokat, elég legyen csak arra a trubadúrra gondolni, aki megmagyarázhatatlan okból műsort vezet, gálát közvetít, s Las Vegasban újra elveszi Klárikát. Havas Henrik köpött már ki rágót fotózás alatt, s küldött el mindenkit a fészkesbe, hogy ne csak Sarka Katáról, hanem róla is szóljanak a cikkek. És szólnak is, viszont ennyiben kimerül az a tartalom, amely a "Tanár urat" - kommunikációs szakosok oktatóját - elhelyezi a médiavilágban. Havas Henrik olyannak tetszik a műsorban, mint Nagy Feró a Lady Carneval-klipben, ellenben arról tudjuk, hogy viccnek készült. Beülteti a szerkesztő a stúdióba, mondjuk, George F. Hemingway Amerikában meggazdagodott, magyar futballklub-tulajdonost, s miközben Havas Henrik, a műsorvégrehajtó szakmunkás tőle szokatlanul nagy kedvvel megalkotja összefüggéstelen, saját példából táplálkozó, monológba hajló fölvetéseit, még azt sem tudjuk meg: az üzletember miért nem hajlandó megmondani, hány éves. Mi a titok? Ciki van a háttérben? Passz: az az ember, aki anno reggeli műsorban közembert dagadtozott le unottan, s ezt még meg is indokolta, most kedélyeskedik és óvatoskodik a milliomossal. Majd - hirtelen ötlet nyomán - azt mondja: "Jó, akkor beszéljünk arról, hogy hogyan támadt kedve megvenni... Egyébként majd a reklám után tisztázzuk ezt a Hemingway-dolgot. Őőő..., szereti a bikaviadalt, nagyvadakra vadászik Afrikában, ahogyan egy Hemingwayhez illik, őőő..., szeret-e szivarozni... Vagy kezdjük, folytassuk ezzel?"

Jelzem, a csapongásban ezt a Hemingway-dolgot sem tisztázzák - avagy: miként lesz Szabó Györgyből George F. Hemingway? -, de mindegy is, mivel az adás többi része szintén követhetetlen. Például Havas Henrikben fölötlik, hogy ez a Szabó-Hemingway amerikai, ezért elengedhetetlen késztetést érez egy Kuba-blokkra: "Ha már itt tartunk, őőő..., nem napi politika, de mégis, őőő..., Castro ugye lemondott, őőő..., minden tisztségéről, már nem ő a katonai főparancsnok. Őőő..., a Keresztapa című filmet nézte annak idején, ugye, a harmadik rész, ugye, emlékszik, a maffiózók fönt megbeszélik, hogy hogyan tovább és egyáltalán. Milyen útja lehet Kubának az ön meglátása szerint Castro után?" Végül Havas Henrik elérzékenyül: "Na, egyet mondjon meg nekem a végén, legyen szíves, Hemingway úr, hogy... Hány évet várjak én arra, hogy telt ház lesz egy Honvéd-Újpest meccsen? A..., Újpesten, én örökös tag vagyok Újpesten, meghívom önt, őőő..., a Megyeri útra, ami egyébként nem olyan szép a pályánk, de maga a stadionunk szebb, azért azt be kell látni, őőő..., és mikor hív meg engem Kispestre, nem muszáj a díszpáholyba, bárhol leülök én, csak telt ház legyen és jó foci."

Ocsúdni sincs idő, s már Győzike ül a stúdióban. Celeb nyaggat celebet: akár fordítva is lehetne.