A Civil Szemle folyóirat szerkesztői más szakemberekkel kiegészülve első alkalommal állítottak össze jelentést a magyarországi nonprofit szektor helyzetéről. (Akkor se tévedünk nagyot, ha inkább tanulmánygyűjteményt mondunk: a szerzők a civil szféra tizenegy, jellemzőnek ítélt területéről készítettek önálló elemzéseket.) A folyóirat különszámaként közzétett Civil Jelentés bemutatóján - Nagy Ádám főszerkesztő, Nizák Péter főszerkesztő-helyettes és Márkus Eszter szerkesztő mellett - Szabó Máté ombudsman is részt vett. Ő írta a kiadvány lektori bevezetőjét, megállapítva: "Ha az európai sikersztorit kérik számon rajtunk, akkor azzal sajnos itt sem tudunk szolgálni. Azonban a diktatúrák hagyományaival való szakítást és a sikeres kitörési pontokat megtalálhatjuk Magyarországon és másutt is."

Óvatos értékelés, főként ahhoz képest, hogy a statisztikákból kiindulva azt hihetnénk, a civil szektor fejlődése minden képzeletet felülmúl. A KSH úgy 57 ezer nonprofit szervezet létezéséről tud, ezek évi csaknem 855 milliárd forinttal gazdálkodnak. A szektorban dolgozó főállású vagy részmunkaidős alkalmazottak száma a százezerhez közelít.

Az érem másik oldala: a valódi civil szervezetek jelentős részének az éves bevétele az ötszázezer forintot sem éri el. Ennyi pénzből leginkább csak a fennmaradás lehet a cél. A költségvetési támogatás elsősorban a "tűz közelében" lévő közhasznú társaságokhoz és közalapítványokhoz vándorol, meg a minisztériumokkal, pártokkal feltűnően jó kapcsolatokat ápoló egyéb szerveződésekhez. Szabó Máté elmondása szerint egy társadalmat nem lehet kategorikusan kettéválasztani "civil" és "politikai" részre. Tehát nem feltétlenül a pártkötődésekkel van baj, hanem azzal, hogy a polarizáció, a megosztottság, a politikai táborok merev szembenállása a civil szférában is óhatatlanul megjelenik.

A közvéleményben tévképzetek és valótlan információk élnek a civil szervezetekről - jegyezte meg Nizák Péter, hozzátéve: egy felmérés eredménye szerint Magyarországon romló tendenciát mutat a szektor megítélése. Ehhez persze a különféle alapítványi visszaélések és pénzügyi botrányok is jócskán hozzájárulnak. Az emberek hajlamosak általánosítani, pedig - mondta Nagy Ádám -, ha ellopnak egy zongorát, akkor aligha a kulturális finanszírozást kell felelőssé tenni.

Gond az is, hogy a valóban eredményes és tisztességes civil szervezetek nagy része "láthatatlan" a társadalom számára - folytatta Márkus Eszter. Nincs kapcsolati háló, a szervezetek többnyire elszigetelten működnek. Ahhoz, hogy a sikeres alapítványok és egyesületek ismertebbé tegyék magukat, jobb kommunikációra (értsd: önreklámra) volna szükség.

Mindent egybevetve nehéz lenne egy-két mondatban öszszefoglalni, hogy nagy általánosságban milyen a nonprofit szervezetek helyzete Magyarországon. Már csak azért is, mert egészen más körülmények között léteznek a gyakran pozitív összefüggésben emlegetett zöldszervezetek, mint például az ifjúságiak. Ha mindenáron ragaszkodunk a rövid jellemzéshez, akkor Nagy Ádám szerint leghelyesebb úgy fogalmazni: a civil szféra eklektikus állapotban van.

l A Pannon Példakép Alapítvány immár tizenharmadik alkalommal adta át díjait. Az egymillió forinttal járó elismerést ezúttal Kiss Lenke kosárlabdaedző és iskolaszervező, Varga Ilona rádiós újságíró és Böjte Csaba, a szegény sorsú erdélyi gyermekek oltalmazója kapta. A mobilszolgáltató cég alapítványának célja, hogy a nyilvánosság erejével és anyagilag is támogassa azokat, akik értékteremtő tevékenységükkel mindenki számára követendő példát mutatnak.