Csapda az európai szocialistáknak

Miután a szociáldemokrata pártcsaládban ellentmondásos visszhangot váltott ki az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) döntése a Fico-párt tagjelöltségének helyreállításáról, az Európai Parlament szocialista frakciója napirendre tűzte az ügy megvitatását. A heves vita akörül zajlott: koalícióra léphet-e a mai Európában szélsőjobboldali erőkkel egy baloldali párt?

Mint a tanácskozás - lapunk birtokába került - jegyzőkönyvéből kiolvasható: a szlovák Smer ideiglenes tagságának helyreállítása körül az ESZP elnökségi ülése után sem csitult el a vihar. A szélsőséges Slota-párttal (SNS) való közös kormányzás "szocialista jóváhagyásához" részben hiányos információk alapján jutott el az elnökség többsége.

Martin Schultz frakcióvezető bevezetőjében emlékeztetett rá, hogy az ESZP elnöksége a szlovák ügyeket vizsgáló monitoring csoport jelentésére támaszkodva döntött. (Mint az ülésen elhangzott, e dokumentumot a frakciótagok nem ismerik.) A jelentéstevők szerint két területen történt előrelépés Szlovákiában. Fico és Slota közös nyilatkozatban foglalt állást az európai alapértékek tiszteletben tartása mellett. A másik kedvező fejlemény: Slota szervezete nem csatlakozott az EP szélsőjobboldali frakciójához (ez utóbbi érvet a jelenlévők azzal cáfolták, hogy az SNS-nek nincs is képviselője az EP-ben). A Smerre nézve kedvező elnökségi vélemény kialakításában szerepet játszott a megfontolás, hogy Fico segítségével csökkenthető Szlovákiában a nacionalisták radikalizálódása, és Slota "kordában tartható".

Az ülésen a Smer-párti többség meglehetősen passzívnak bizonyult. Hangadóik - a cseh, osztrák, román képviselők - arra hívták fel a figyelmet, hogy a pozsonyi kormány "nagy támogatottság mellett jó irányba viszi az országot", egyébként sem lehet a SNS-t lefasisztázni. "A szlovák kormány a legtisztességesebb a térségben, mert Fico ellenőrzés alatt tartja a szélsőjobbot" - hangzott el. Többen annak a reményüknek adtak hangot, hogy a következő választások után Ficónak Slota nélkül is sikerül majd kormányt alakítania - az ESZP-nek pedig addig azon kell dolgoznia, hogy öszszeállhasson majd egy koalíció a magyar párt részvételével

A Smer képviselői (akik egyéni tagság alapján kaptak helyet a frakcióban) abszurdnak nevezték, hogy a Smernek "kiváló kormányzati teljesítménye ellenére újra és újra el kell fogadtatnia magát a frakcióban". "Akik a Smer státusának helyreállítása mellett szavaztak, egyhangúlag elutasítják az SNS nézeteit, de pozitív jelzést kívántak küldeni Szlovákia irányába" - hangoztatták. Vladimír Manka ehhez hozzátette, a tagjelöltség felfüggesztése után Fico egy zártkörű tanácskozáson azt mondta, hogy kormánya az ESZP félelmeire szociálpolitikájával ad majd választ. Akkor az az alternatíva állt a Smer előtt: vagy koalíciós társat vált, vagy "megjavítja" az SNS-t. Ez utóbbi mellett döntöttek.

Az elnökségi határozat ellen szavazó négy tagpárt (köztük az MSZP) képviselői a Smer részleges rehabilitálását alapvetően elhibázott és káros lépésnek minősítették a frakcióülésen. Talán a vallon Alain Hutcinson fogalmazott a legmarkánsabban, amikor azt mondta: felháborította az elnökségi állásfoglalás. "A pragmatikus szempontok persze érthetők, de kérdés, nem fizetünk-e ezért túl nagy árat azzal, hogy megengedjük a szélsőjobbal való szövetkezést? Megéri-e feláldozni elveinket, ideológiánkat a pragmatizmus oltárán?" - tette fel a kérdést, amelyet rögtön meg is válaszolt: "Az antifasiszták számára a döntés elfogadhatatlan."

Egyik francia párttársa mindehhez hozzátette: "Az ESZP csapdahelyzetbe került. Egyrészt a Smer jó munkát végez, másrészről viszont vezetésével megalakult egy elfogadhatatlan koalíció. A felfüggesztés oka maga a koalíciókötés volt, és ez az ok nem szűnt meg." Janek Veaugrenard francia képviselő utalt rá: ha a francia szocialisták akár egy pillanatra is elképzelnék, hogy Le Pennel kötnének szövetséget, vagy az SPD az NDP-vel Németországban, akkor ez óriási felháborodást keltene Európában. Meg kell-e változtatnunk magatartásunkat csak azért, mert az ötmilliós Szlovákiáról van szó? A válasz "nem" - jelentette ki. Egy másik francia delegátus szerint a történtekből a választópolgár csakis azt a következtetést tudja levonni, hogy egy magát szocialistának nevező párt együttműködik a szélsőjobbal - amit az ESZP előbb elfogadhatatlannak tartott, aztán mégis jóváhagyta ezt. Képtelenség az érv, hogy a szélsőjobb inkább a baloldallal működjön együtt, mint mással, mert így kontroll alatt lehet tartani a szélsőségeket.

Tabajdi Csaba, az MSZP brüsszeli delegációvezetője felszólalásában kifejtette: ez nem magyar-szlovák vita, hanem az európai elvekről és stratégiai kérdésekről szól. Nem köthetünk semmilyen kompromisszumot a szélsőségek, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen folytatott harcban. Különösen fontosnak mondta, hogy a szlovákiai fejleményeket szoros megfigyelés alatt tartsa az ESZP - amire mind az ESZP, mind pedig a frakció részéről ígéretet tettek.

Mint a jegyzőkönyvből kiderül: vita-összefoglalójában Martin Schultz úgy fogalmazott, hogy minden kifejtett érvet legitimnek tart, még ha ezek egymásnak ellentmondanak is. Egyetértett azzal, hogy a szocialisták politikáját nem vezethetik pusztán taktikai megfontolások, figyelemmel kell lenniük erkölcsi kérdésekre is. Hangoztatta, hogy a posztkommunista országokban sokan kiábrándultak a demokráciából, és a szélsőségek felé fordultak. Viszont az oda sodródó emberekről sem szabad lemondani, igyekezni kell meggyőzni őket. Schultz szerint ez a helyzet Szlovákiában is, és a Smer az egyetlen erő, amely érdemben csökkentheti Ján Slota és Vladimír Meciar hatását. A szlovákiai koalíció létrehozása nem volt erkölcsös döntés, de a Smernek nem volt más lehetősége - védte a frakcióvezető az ESZP elnökségének döntését.

Martin Schultz frakcióvezető magyaráz
Martin Schultz frakcióvezető magyaráz
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.