Enyhén dorgál a Polge-jelentés
Elsősorban a civilek vártak sokat Michel Polge francia urbanista-főépítész jelentésétől, melyben - mint az ICOMOS, azaz a nemzetközi műemlékvédő szervezet megbízottja - elmondja a véleményét a budapesti zsidónegyed közelmúltbeli átalakulásáról, főleg a nagy vihart kavaró bontásokról, új beépítésekről. Polge úr 2007. november 4. és 7. között a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága és a főváros meghívására járt Budapesten. Véleményének kivonatát egy tegnapi sajtótájékoztatón hozták nyilvánosságra a magyar szakmai szervek és hivatalok.
A jelentésben a legsúlyosabb kritika, hogy világosan kimondja: "A bontási/új építkezési munkálatok problémát jelentenek a világörökség szempontjából. Azaz nem egyeztethetőek össze a terület világörökségi státusával. A lebontott épületek építészeti és urbanisztikai minőséget képviseltek, és a gazdasági érdekeken kívül semmi nem indokolta azt, hogy ezeket az épületeket lebontsák. A lebontottak helyébe került új építményeket olyan magassági és sűrűségi értékek jellemzik, amelyek következtében elvész a negyed eredeti jó tulajdonsága, szellőssége és világossága." Viszont megállapítja azt is: "a problémák gyökere elsősorban nem az örökségvédelemmel kapcsolatos, hanem mindenekelőtt gazdasági jellegű".
A megoldási javaslatok között elsősorban az építési engedélyezésre hirdetett időszaki moratóriumot látja jónak, melynek során kidolgozhatják a terület új szabályozási tervét. Ezen a műemléki jelentőségű területen életbe is lépett egy négy hónapos engedélyezési változtatási tilalom. A jelen lévő civilek azonban arról számoltak be, hogy ennek ellenére a Síp utcában, az utóbbi hónapokban is történtek bontások. Mint kiderült, 2006-ban kiadott engedélyek alapján, s "csak" a hátsó traktusokban.
Polge úr szerint további megoldás kell legyen a rehabilitáció gazdasági ösztönzőinek bevezetése, például a műemlék-felújítások adókedvezménye. Erről azonban a parlamentnek kellene törvényt hoznia, s ez rendre elmarad.
A jelentés nem fenyeget az Andrássy úti világörökségi cím elvételével. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke elmondta, hogy a jelentéssel egyetértenek, és március végére elkészül az a műemléki kezelési terv is, amelyet beépítenek a jelenleg fogalmazódó új szabályozási tervbe. Egyébként ebben semmilyen formában nem fog szerepelni a Madách sétány folytatásának gondolata, tudtuk meg Hunvald György VII. kerületi polgármestertől. A távlati cél a "tényleges" világörökségi cím kiterjesztése erre a területre is. A jelenlévők, köztük Fejérdy Tamás, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának vezetője és Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes egyetértettek a jelentés megállapításaival.
Többszörösen védett, mégis pusztul
A régi pesti zsidónegyed, azaz a Belső-Erzsébetváros világörökségi listára vételét a kerületi önkormányzat kezdeményezte 2001-ben. A kezdeményezés gyors sikerrel járt, a következő évben már meg is született az UNESCO határozata, amely a budapesti helyszín kibővítésekor védőzónaként határozta meg a nagyjából a Király és Dohány utca közé zárt háztömböket. Ekkor azonban, habár a kerületben ebből még semmi sem látszott, papíron már évek óta létezett egy új szabályozási terv, amely a terület közepén a Madách sétány létrehozásával számolt. A tervben szereplő nagyarányú bontás ellenére az elképzelésre 2000-ben a műemlékvédelem és a főváros is áldását adta.
Igaz, ezt követően megbízást adtak Perczel Anna építésznek, hogy mérje föl a terület értékeit. 2004 tavaszára kiderült: a terv az épületállomány egyharmadának megsemmisülésével fenyeget, és potenciális műemlékek is áldozatul eshetnek. Nyáron az ÓVÁS! egyesület akciói irányították rá a figyelmet a helyzetre, és elérték a terület ideiglenes védelmének kimondását. Őszre a műemlékvédők műemléki jelentőségű területté nyilvánították a zsidónegyedet, és kezdeményezték több mint hatvan ház egyedi védelmét. 2005-ben 51 épület föl is került a listára, további csaknem húsz védelmétől azonban az elmúlt év végén már elállt az új vezetés alatt dolgozó műemlékvédelem.
A terület az elmúlt években alaposan megváltozott. Egy-egy épület lebontásával hatalmas foghíjak keletkeztek, ezeken sokszor lakóparki jellegű, a környezetet semmibe vevő tömbök épültek. A folyamat nem állt le, habár ma már inkább a megtartott homlokzatok mögötti építés tűnik tendenciának. A világörökségi vizsgálatot 2006 januárjában kezdeményezték a civilek.
