Az elemző szerint a Gazprom gázt, az építkezéshez pénzt és kiegészítő ösztönzőket kínált a szóban forgó országoknak, amelyek sorra "megadták magukat" a Kremlnek. A Nabucco, amelybe még mindig nem látni hogyan kerülhetne közép-ázsiai vagy iráni gáz, már nem tűnik ezen államok számára életképesnek.

A washingtoni szakértő nem tartja meglepőnek, hogy a Déli Áramlathoz eredetileg csatlakozott országok (Olaszország, Görögország és Szerbia), valamint azok az államok, amelyek a Nabuccót feladva álltak az orosz vezeték oldalára (Ausztria, Magyarország és Bulgária), rövid távú, opportunista gazdasági megfontolások alapján döntöttek. Ebben nem kis szerepe volt annak, hogy Brüsszel nem rendelkezik egy közös energiapolitikai elképzeléssel és Washington figyelmeztetéseit nem kísérték gáz- és beruházási ajánlatok, valamint a magas szintű politikai támogatás jelei.

Brüsszel és Washington elvesztette energiapolitikai vezető szerepét, ami lehetővé tette, hogy az olyan "harmadik utas" vezetők, mint Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök stratégiailag Oroszország és a Nyugat közé pozícionálják magukat.

A független Jamestown Alapítvány szakértője úgy látja, hogy a magyar kormány a Déli Áramlatot választotta, s ehhez az az alibi, hogy Budapest a Nabuccót is támogatja. Ez az érv azonban azért nem állja meg szerinte a helyét, mert a két projekt kölcsönösen kizárja egymást. Vladimir Socor szerint Moszkva úgy számol, hogy a Gazprom a Déli Áramlat révén ellenőrzése alá vonhatja a közép-ázsiai, sőt még az iráni gázt is, amelynek szállítására a Nabuccot elgondolták. A Gazprom, illetve Oroszország így ellenőrizheti majd Európa déli energiafolyosójának kapuját.

A szakértő egy korábbi elemzésében úgy foglalt állást: a Déli Áramlat projekt - mivel több évtizedre meghosszabbítva tovább erősíti a Gazprom eddigi erős dominanciáját - aláaknázza a fogadó országok energia- és általános stratégiai biztonságát. (MTI)