A kormány kijelölte Budapesten és Pest megyében azt a négy területet, amelyben  egy-egy egészségbiztosítási pénztár alapítható - a rendelet a  legújabb Magyar Közlönyben jelent meg.

Az egészségbiztosítási törvény 22 pénztár alapítását írja elő, ebből 18 a megyékben, négy pedig a központi régióban - a  fővárosban és Pest megyében - jön létre.

A pénzügyminiszternek mint vagyonkezelőnek - szintén a törvény  szerint - március 18-ig kell megalapítani a pénztárakat. Ezt  követően kerül sor a cégbejegyzésre, majd a legutolsó pénztár  bejegyzésétől számítva "ésszerű időn belül" kell meghirdetni  eladásra a pénztárak részvényeinek 49 százalékát.

A központi régióban az első pénztár az észak-pesti és a váci  területen alapítható meg. Ez magában foglalja a főváros IV., XIII.,  XIV. és XV. kerületét, továbbá az aszódi, dunakeszi, gödöllői,  szobi, váci és veresegyházi kistérséget.

A budai pénztári terület része az I., II., III., XI., XII.,  XXII. kerület, továbbá a budaörsi, érdi, pilisvörösvári és  szentendrei kistérség.

Harmadik a sorban a kelet-pesti és monori pénztár területe. Ebbe  tartozik a X., XVI., XVII., XVIII., és XIX. került, továbbá a  ceglédi, monori és nagykátai kistérség.

Végül negyedik a dél-pesti és dabasi terület. Ennek része az V.,  VI., VII., VIII., IX., XX., XXI. és XXIII. kerület, illetve a dabasi, gyáli és ráckevei kistérség.

(MTI)