Téli rege

Nem veszik fel a 2010-es vancouveri téli játékok programjára a női síugrást - adta hírül Jacques Rogge-ra, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökére hivatkozva a minap a távirati iroda. Javaslom, próbáljuk meg túltenni magunkat az első döbbeneten, és olvassuk hideg fejjel az indoklást: a női síugrás azért nem lehet olimpiai szám, mert mindössze nyolcvanan űzik a világon.

"Minden olimpiai sportot százak, ezrek művelnek kiemelkedő szinten, ha éppen nem milliók küzdenek egyetlen aranyéremért. Ha felveszünk egy olyan számot, amelyben 80 sportolóra jut három medál, akkor jelentősen csökkenne az érmek értéke és presztízse" - indokolt Rogge.

A női síugrás olimpiai jelenléte elleni küzdelem élharcosai azért még ne lélegezzenek fel, ugyanis néhány kanadai női síugró hazája emberi jogi bizottságához fordult, mondván, a NOB döntése diszkriminatív. Céljuk eléréséhez máris megszerezték Helena Guergis szövetségi sportminiszter támogatását. "Ez nem diszkrimináció. Ez csupán tiszteletben tartása annak a szabálynak, hogy csak az a szám kerülhet az ötkarikás programba, amely széles körben elterjedt az egész világon" - vélekedett Rogge.

Nana! Szerepelt már az olimpiai műsorban - egyéb furcsaságok mellett - a gumiasztal és a softball is; lássuk be, e két sportág széles körű, az egész világot érintő elterjedéséről beszélni erős túlzás. Még akkor is, ha tudjuk, hogy az Egyesült Államokban negyvenmillió ember évente legalább egyszer softballozik. (Nagy részük valószínűleg a tengerparton, két csobbanás között, körülbelül olyan színvonalon, ahogyan másik negyvenmillió frizbizik.) Szeretnék továbbá arra emlékeztetni, hogy a pelota nevű, baszk eredetű játék 1992-ben, Barcelonában bemutatósportágként szerepelt a programban; ha négy évvel később nem egy georgiai városban rendezik az olimpiát, hanem, mondjuk, Franciaországban, akkor nem kizárt, hogy a pelotát hivatalos sportág rangjára emelik, és még mindig a szabályok megfejtésén agyalnánk.

Visszatérve a NOB-döntésre: nehéz lesz (például) az amerikai Jessica Jerome-mal megértetni, hogy azért nem lehet olimpiai bajnok, mert rajta kívül csupán hetvenkilencen síugranak a világon. A huszonegy éves hölgy egyéni csúcsa történetesen 132 méter; ezzel sok országban bajnok lehetne - a férfiak között. És ha belegondolok, hogy az 1988-as, calgaryi olimpián a szódásüveg szemüvegű Michael Edwards - aki Eddie, a Sas néven iratkozott föl emlékezetünkbe - két kísérletből ugrott ennyit, talán nem is akkora túlzás diszkriminációról beszélni.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.