Nyugtalan, állandóan mozgó felszínű Földünk egy adott darabja hol itt van, hol ott, hiszen a kontinensek vándorolnak, ide-oda csúsznak az olvadt kőzeten. Kontinensek hullnak darabjaikra, majd újra összeállnak. Az Atlanti-óceán például alig 135 millió éve jött létre, India pedig mindössze 45 millió éve csatlakozott rá Ázsiára. Egy Izland melletti sziget csupán 1963 óta létezik - létét egy vulkánkitörésnek köszönheti. A mozgó kőzetek összegyűrődésével jött létre a Himalája vagy éppen az Andok. Emberi léptékben mérve gigantikus képződmények ezek, de tévedünk, ha örökkön létezőnek hisszük a hegységeket. Valamikor a távoli jövőben ezeket is síksággá pusztítja le az erózió.

A Földünk titkai címet viselő, holnap megjelenő DVD látványos időutazás a kezdetektől napjainkig. Látjuk az izzó bolygót, amelybe időről időre meteoritok csapódnak - egy ilyen brutális becsapódás eredményeként jött létre a Hold. Évente most is 18 ezer meteorit vágódik a Földbe.

Látjuk, hogy a kéreg idővel megszilárdul, majd létrejön a légkör, a hatalmas mennyiségű víz. De honnan a víz? Egyes elméletek szerint jégüstökösökből származik a hömpölygő kékség. Húszezer évente annyi víz érkezik ilyen módon, hogy az 2,5 centiméterrel növeli a földi vízréteg vastagságát.

Ausztráliában 3,5 milliárd éves kőzetet is találtak. Másutt nagy mélységben baktériumokra bukkantak. Rögvest fel is tehetjük a kérdést: elképzelhető, hogy a látszólag meddőnek tűnő bolygókon is lehet élet? Mert ha több tízméteres mélységben a tömör földi kőzetben lehet...

Jégkorszakokat élt túl a földi élet. Az eljegesedő sarkokon olyan mennyiségű víz fagyott ki, hogy volt idő, amikor az óceánok felszíne 425 méterrel volt alacsonyabb a jelenleginél. Vízzel borított mély barlangokban talált cseppkövek, megszilárdult denevérürülék a bizonyíték erre.

Néhány titokra már fény derült, néhányat földrengéshullámokkal, kőzetek elemzésével próbálnak feltárni. És amilyen a tudomány, a megválaszolt kérdések újabb kérdéseket szülnek. (Ö. Z.)