El kell dönteni, melyik ligában kívánunk focizni. Ha a fejlett országokéban, akkor hozzájuk kell mérnünk magunkat - mondta Gyurcsány Ferenc az Új Magyarország kormányzati konferencián. Az Új iskola, új tudás címmel meghirdetett tanácskozáson a miniszterelnök bejelentette, hogy 2009-től évente 130-140 milliárd forinttal többet költenek közoktatási, közművelődési programokra, egyharmadrészt állami, kétharmadrészt uniós forrásokból. A miniszterelnök kiemelte a pedagógusok továbbképzésének jelentőségét, mondván: nemcsak az épületeket kell felújítani, tatarozni, hanem fejleszteni kell a tartalmakat is. Képzésben, tudásban lemaradtunk - állította a kormányfő -, és ebben nem hivatkozhatunk turáni átokra, törökre, németre. Trianonra sem.

Ezért korszerűbb tudás, igazságosabb iskola, modern közművelődés, e szlogennel hirdette meg a kormány 2009-től induló - bölcsődéktől az egyetemekig terjedő változásokat ígérő - programjait Hiller István szakminiszter. Egységesítik a bölcsődéket és az óvodákat, megerősítik a védőnői rendszert, az óvodai beiratkozáshoz fejenként akár 20 ezer forintos támogatást is nyújtanak, további 10 ezret félévenként, ha a gyerek ténylegesen részt vesz az óvodai foglalkozásokon. Szigorítják az esélyegyenlőségi elvek érvényre juttatását - az intézményfenntartóktól a jövőben a támogatás feltételeként követelik meg az esélyegyenlőségi tervek végrehajtását. 2010-ig 2,5 milliárd forintot költenek a kollégiumok korszerűsítésére. (Ez az összes férőhely felét érinti.)

"Új rangot adni a tanári mesterségnek" - Hiller István e címmel ismertetett egy újabb programot. Ennek keretében bevezetik a pályakezdő pedagógusok bérpótlékát, felemelik a minőségi bérpótlékot (akár évi 300 ezer forintig), ugyancsak megemelik az intézményvezetői pótlékot (havi 20-40 ezer forinttal), bevezetik továbbá a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok havi 30-50 ezer forintnyi pótlékát. Létrehozzák a kutatótanári ösztöndíjat, amit évente huszonöt pedagógus kaphat meg. Ennek összege pályázatonként tízmillió forint. A közkultúra erősítése jegyében 30 milliárd forintot fordítanak a művelődési házak korszerűsítésére, illetve, ahogy a miniszter fogalmazott: "integrált szolgáltató terek létrehozására".

Magyar Bálint, a Miniszterelnöki Hivatal SZDSZ-es államtitkára a konferencián a "digitális írástudatlanság" fölszámolására több programot is meghirdetett. Elsősorban: megpróbálják általánossá tenni az informatikai oktatást, több számítógépet és internethozzáférést biztosítanának az iskoláknak. Minden második tanteremben lesz interaktív tábla, kivetítő és számítógép; 70-75 ezer tanár, illetve 80-100 ezer diák számára teszik lehetővé, hogy kedvezményesen juthassanak laptophoz. Százezer szülő számára teszik hozzáférhetővé az iskolai informatikai eszközöket. A digitális írástudatlanság felszámolásának feladatát Magyar az analfabetizmus megszüntetéséhez mérte, de emellett - mint hangsúlyozta -, az idegennyelv-tudás elterjesztése is csökkentheti a lemaradást. Ezért alanyi jogon biztosítják minden diák számára az angol nyelv tanulásának lehetőségét, illetve az idegen nyelvi előkészítő tanfolyamokhoz való hozzáférést.

A tervek között szerepel, hogy 2012-től megszűnik az ötödik osztálytól a kémia-, a fizika- és a biológiaoktatás, helyette integrált természettudományi ismereteket tanulnának a gyerekek. Ez a struktúra maradna a középiskolában is, sőt az egyetemeken, alapképzésben is.

A programokról a kormány szakmai vitát kezdeményez, bár, mint azt felvezető beszédében Gyurcsány Ferenc jelezte: az elképzelések az oktatási kerekasztal, illetve - a szakpolitikusok mellett - a Pénzügyminisztérium támogatását is élvezik. "Hosszú, téli álomból fölrázni" - ez volna a céljuk a bejelentett programoknak.

Vekerdy Tamás: Jó lépés a bérpótlék

Vekerdy Tamás pszichológus jó lépésnek tartja a kezdő pedagógusok bérpótlékát. Azokban az országokban, amelyek megelőzik Magyarországot a PISA-tesztekben (GDP-arányosan), mindenhol magasabbak a kezdő pedagógus-bérek. Vekerdy szerint ez azért is üdvözlendő, mert így elejét lehetne venni annak, hogy csak a tovább tanulni vágyó gimnazisták alsó harmada, azaz a leggyengébbek jelentkezzenek a tanári szakokra. Azokban az országokban, ahol az iskolák oktatási színvonala között nincs ilyen óriási szakadék, a tanári pályára a legjobban teljesítő gimnazistákat választják ki - mondja Vekerdy, aki szerint nincs más út, csak a teljes integráció, és ehhez orvosi, jogi, pszichológiai, gyógypedagógiai tudással felvértezett, rátermett tanárok szükségesek. Azt, hogy a tervek szerint az ötödik osztálytól megszűnne a kémia-, fizika-, biológia- oktatás, és helyette természettudományi ismereteket tanulnának a gyerekek, Vekerdy szerint indokolt. Úgy látja, hogy a jelenlegi tananyag a gyerekektől "katasztrofálisan" távol van, az átalakítás a lehető legjobb megoldás az ő szempontjukból.

Interaktív nebuló, hagyományos tábla