Gyurcsány és Orbán találkozott az albán miniszterelnökkel
Orbán Viktor a találkozón megerősítette, hogy a bővülő albán gazdaság fontos célpontja kell, hogy legyen a magyar befektetéseknek, amelyek mindkét ország számára gazdasági növekedést és magasabb foglalkoztatottságot hozhatnak. A Fidesz elnöke hangot adott meggyőződésének, hogy a magyar kormány rövidesen el fogja ismerni Koszovó függetlenségét - írták, hozzátéve, hogy "Berisha kormányfő élénken érdeklődött a népszavazás kérdéseiről is".
A közlemény felidézi, hogy a két politikus több mint egy évtizedes, közeli barátsága is közrejátszott abban, hogy Magyarország egyik első támogatója volt a ma Adriai Charta néven ismert országok - Albánia, Horvátország és Macedónia - euroatlanti csatlakozásának, amelynek legközelebbi állomása Albánia meghívása lehet a NATO-ba ez év áprilisában.
Albánia és Magyarország erősíti kapcsolatait
Gyurcsány Ferenc és Sali Berisha tárgyalásán a kétoldalú kapcsolatok mellett - amit mindkét kormányfő rendezettnek és kiválónak értékelt - Albánia NATO-tagságáról és Koszovóról esett szó. Utóbbival kapcsolatosan arra a kérdésre, hogy Albánia néhány évtized elmúltával egyesülhet-e Koszovóval, Sali Berisha úgy válaszolt: húsz-harminc év múlva "mindannyian egyesülünk az Európai Unióban". Az albán miniszterelnök szerint országa NATO-tagságával stabilizálni lehet a Balkán biztonságát.
Egy másik kérdés kapcsán, hogy Magyarország elismeri-e Koszovó függetlenségét, Gyurcsány Ferenc azt mondta: "Magyarország elindult Koszovó elismerésének útján, és a közeli jövőben a végére is ér". A sajtótájékoztatón a kormányfő elmondta, hogy az április eleji bukaresti NATO-csúcsértekezleten várhatóan három ország, Albánia, Horvátország és Macedónia kap meghívást a szövetségbe. Magyarország mindhárom állam NATO-tagságát támogatja. Ezzel kapcsolatosan Gyurcsány Ferenc emlékeztetett arra, hogy Magyarország kezdeményezte a szövetség bővítését célzó, Bővítés barátai elnevezésű folyamatot.
A kétoldalú kapcsolatokat rendezettnek nevezte a kormányfő, de úgy értékelte, hogy főleg oktatási és tudományos téren bővíteni kell őket. Gyurcsány Ferenc hozzátette: tavaly megtartották az első magyar-albán üzletember-találkozót. Koszovó kapcsán a miniszterelnök úgy fogalmazott: Magyarország nagyra értékeli Albánia visszafogottságát, amivel hozzájárult, hogy "a folyamatok a megnyugvás felé haladjanak".
Sali Berisha a sajtótájékoztatón azt mondta: hálás Magyarországnak a balkáni rendezésben vállalt szerepéért. Országa NATO-tagságáról szólva az albán miniszterelnök kitért arra, hogy az előírásoknak megfelelően 2,3 százalékot fordítanak a költségvetésből a haderő átalakítására. "Ha a térséget bevisszük a NATO-ba, biztonságosabbá is tesszük" - emelte ki Sali Berisha. Koszovó kapcsán az albán kormányfő azt mondta: Magyarország megtette, ami tőle telhető. Berisha hangsúlyozta: bátorítja a magyar befektetőket, hogy jöjjenek Albániába.
Gyurcsány Ferenc és Sali Berisha sajtótájékoztatója előtt a magyar és az albán nagykövet 2008-tól 2010-ig tartó oktatási, tudományos és kulturális megállapodást írt alá.
(MTI)