A Bush-látogatást hivatalosan egyelőre nem erősítették meg, de lehetőségét már a horvát sajtó is felvetette. Értesülések szerint az amerikai elnök útját a Szerbiáról levált tartományba április elejére ütemezik. Várhatóan a NATO bukaresti csúcstalálkozója (április 2-4.) utáni zágrábi Bush-látogatás keretében kerítenek utazik az amerikai elnök Koszovóba.

A szerb vasúttársaság eközben tegnap, kilenc év után saját hatáskörébe vonta Koszovó két fő északi vasútvonala egyikét. A bejelentés előtt pár órával a Pristina mellől induló, s Dél-Szerbiát keresztülszelve Belgrádba tartó fővonal egyik állomásán a szerb vasutasok megállítottak egy személyszállító vonatot, a mozdonyt lekapcsolták, és közölték, nem hajlandók a koszovói vasúttársaságnak dolgozni. A koszovói szerb ortodox egyház vezetője, Artemije püspök pedig megtiltotta alárendeltjeinek, hogy kapcsolatot tartsanak az EU-missziójával, az albán intézményekkel, s a Koszovót elismerő országok képviselőivel.

A belgrádi koalíció fenntartása mellett döntött a hét végén a legerősebb kormányerő, a Demokrata Párt (DS) főtanácsa. Borisz Tadics államfő és az általa vezetett párt irányító testülete nem szánta rá magát arra, hogy szakítson Vojiszlav Kostunica miniszterelnök Szerbiai Demokrata Pártjával (DSS) és szövetségeseivel. Ha ezt megteszi, már tavasszal idő előtti parlamenti választást kellett volna tartani. Tadics Kostunicának üzent, amikor elutasította a koszovói függetlenséget elismerő országokkal a diplomáciai kapcsolatok felmondását. Szembeszállt azzal a véleménnyel is, miszerint Szerbián segít, ha gazdaságilag Oroszország, Kína, s más, az EU és az USA ellensúlyát képező, Koszovó ügyében Belgrádot támogató országok felé orientálódik. Mint mondta, Szerbia a kereskedelmi forgalmának mindössze öt százalékát bonyolítja Oroszországgal, az EU-val viszont a hatvan százalékát.