A közös európai külpolitika létrehozásán munkálkodó agytröszt igazgatója szerint Koszovó semmi esetre sem jelent precedenst Baszkföld vagy Katalónia elszakadására. - A spanyol autonómiák sokkal inkább a kanadai Québechez hasonlíthatók. Érdekes, hogy sem Kanadában, sem Nagy-Britanniában, de Németországban sem volt vita arról, hogy Koszovó elismerése precedenst jelenthet Québec, Skócia vagy Bajorország számára. Koszovót Katalóniához vagy Baszkföldhöz hasonlítani sokak szerint sértő: ezekben az autonóm tartományokban ugyanis szó sincs az emberi jogok megsértéséről, nem történtek etnikai tisztogatások, és kikérnék maguknak, hogy nemzetközi csapatok állomásozzanak tíz évig a területükön. Ha Koszovó csak feleekkora önrendelkezést kapott volna, akkor valószínűleg nem kerül sor a függetlenség kikiáltására.

Torreblanca úgy véli, a spanyol kormányt az tartotta vissza Koszovó elismerésétől, hogy el akarta kerülni: a választási kampányban az ellenzék a fejére olvassa, hogy a katalánoknak adott szélesebb autonómia után Koszovót támogatva Spanyolország egységét veszélyeztetik. Így biztos, ami biztos, a szokásosnál is keményebb hangon ítélték el a koszovói függetlenséget. A kutató azonban úgy gondolja, egy békés szombati estén, amikor mindenki nyaral, a madridi kormány is bejelenti majd, hogy megnyitja a pristinai külképviseletét. Ez senkinek sem fog szemet szúrni. Madrid a kilencvenes évektől katonai és civil segítséget nyújt a Balkánon, nem teheti meg, hogy kivonuljon.

Torreblanca úgy látja, Koszovó függetlensége inkább egy folyamat (Jugoszlávia széthullása) vége, mint a kezdete. Tíz éve egyezkednek Belgráddal, de a szerb kormánynak semmilyen megállapodás nem volt elfogadható. Független persze még sokáig nem lesz, az ENSZ helyett most az EU fennhatósága alá kerül, és ha minden jól megy, egyszer talán az EU tagja lehet (Szerbiával együtt).

Ami pedig a nemzetközi jogot és az ENSZ 1244-es határozatát illeti, Torreblanca azzal érvel, hogy egy ország függetlenségi nyilatkozata az esetek nagy részében az épp hatályos nemzetközi jogba ütközik: így volt ez például, amikor az USA elszakadt Angliától. A spanyolok és a franciák akkor azonnal elismerték az új államot. - Koszovóban egy ország szuverenitása és az emberi jogok tiszteletben tartása került konfliktusba egymással. Mindkettő része a nemzetközi jognak. Néha muszáj választani - vélte a kutató.