Ingyenes nőnapi tárlatvezetés a Nemzeti Múzeumban
A luxemburgi idegenvezetők március 8-tól újabb útvonalon, új témában kalauzolhatják az érdeklődőket - írta a NOL luxemburgi levelezője. Nőnapi ajándéknak szánják a kétórás városnéző programot, amelynek témája: nők a luxemburgi történelemben, a politikában, a munkában, sportban és a művészetekben.
A program angol szlogenje - "From HIStory to HERstory" - szakítást hirdet a férfiközpontú történelem-és kultúrafelfogással.
"A nők élete - női legendák" címet viselő, 14 megállóból áll séta sok érdekességet tartogat az érdeklődők számára. A városalapító Sigfrid herceg gyönyörű felesége, a sellő Melusinától kezdődően, az 1244-ben a város polgárainak a szabadságlevelet átnyújtó Ermesinde grófnőn keresztül eljutunk Charlotte nagyhercegnőig, aki 1919-1964 között trónolva alattvalói legkedveltebb uralkodója volt.
Megtudhatja az érdeklődő, hogy a ma mélyen katolikus ország nem egészen 100 éve még protestáns hitű volt, és a váltásban bizony nagy szerep jutott a női nemnek.
Charlotte nagyhercegnő apja, IV. Vilmos ugyanis katolikus - portugál - hercegnőt vett feleségül, és a gyerekek vallását illetően abban állapodtak meg, hogy a fiúk protestánsok, a lányok katolikusok lesznek. Nincs olyan csoport, amely ne derülne a tényen, mely szerint 6 leánygyermekük született. Emiatt nemcsak az örökösödési törvényt változtatta meg a parlament, de ennek köszönheti az ország, hogy az uralkodó vallás ma a katolicizmus.
Nem maradhatnak ki a bemutatásból a XX. sz. eleji nőmozgalmak, a parlament és az állam, illetve a főváros vezetésében jelentős szerepet betöltő hölgyek. Nem volt könnyű dolguk Luxemburgban, ahol alig 40 éve a polgári esküvőn a feleség még nem a boldogító "igent" mondta ki, hanem azt, hogy "a férjemnek engedelmeskedem".
A túra résztvevői megsimerkedhetnek a miniállam történelmében fontos szerepet játszó mecénások és feleségei sorával. Magyar vonatkozású tény, hogy Munkácsy Mihály egykori mecénásának felesége, Cécile Papier, férje halála után évtizedeket töltött együtt a nagy magyar festővel Párizs mellett a luxemburgi Colpach kastélyában.
A leghosszabban uralkodó királyunk, Zsigmond luxemburgi házból jött, és a nagyhercegség történelmében szerep jutott bizonyos Magyarországi Máriának is. V. Károly testvére II. Lajos királyunk felesége volt. Miután a király a mohácsi csatában meghalt, Mária néhány évig még Magyarországon maradt (soha nem házasodott újra és élete végéig siratta férjét), majd visszament a Németalföldre, ahol V. Károly császártól megkapta a Hollandia helytartója címet. Mária 3000 arany guldent adományozott egy, a róla elnevezett bástya építéséhez, amely része lett a luxemburgi erődítmény-rendszernek.
Mária Terézia császárnő is beírta nevét a luxemburgi történelembe. A 80 éves osztrák jelenlét volt az egyetlen külföldi uralom, amíg a kis ország nem "viselt" háborút.
A szabadság szimbóluma, mint szinte mindenhol a földgolyón, a nő. 1923. óta a főváros egyik legforgalmasabb terén, egy obeliszk tetején áll az "Arany hölgy", amely a két világháborúban, valamint a koreai háborúban elesett luxemburgi katonáknak állít emléket. Az aranyozott szobor érdekessége, hogy a II. világháborúban a független országot lerohanó német hadsereg egyik első tevékenysége az emlékmű lerombolása volt, amelyet követően a nőalak eltűnt. Csak 1985-ben (45 évvel eltűnését követően) találták meg újra, állítólag egy futball stadionban. Ez persze csak a helyi labdarúgás "magas" színvonalára utal, de ez már egy másik történet.
Évente közel fél millió turista látogat az ugyanekkora lélekszámú Luxemburg nem egészen 100 ezer lakosú fővárosába. 2006-ban 221 ezren választották a szervezett idegenvezetés formáját, amelynek keretében 5500 túrát bonyolított le "Luxemburg Város Turistairodája".
Földes György
Luxemburg
A Hölgyek palettával című képzőművészeti kiállításon a női művészet - amelynek létét, jellegét sokan vitatják - képviselőinek munkái láthatók. Például Czóbel Béla feleségéé, vagy Karinthy Frigyes húgáé, akik lenyűgöző képi és színhatású alkotásokat hagytak az utókorra.
A nőnapi ingyenes művészeti szakvezetésen értő férfikísérettel kalauzolják a látogatókat a tárlaton, amelynek a múzeum eredetileg is festmények bemutatására tervezett termei adnak otthont.
A Családi ezüstöt bemutató kiállításon igazi történelmi, iparművészeti remekművek láthatók. A március 8-i tárlatvezetés résztvevői megismerkedhetnek a tea, a kávé és a csokoládé történetével, fogyasztási, terítési szokásokkal, és mindazzal, ami a múltban is édesebbé tette az életet.
Azok, akik még nem időztek a magyar történelmet bemutató kiállítási termekben, figyelemmel adózva a női szépségnek, akkor feltétlenül engedjen a nőnapi invitálásnak, hiszen öltözködési szokásokkal, korabeli divattal, lenyűgöző ruhakölteményekkel ismerkedhetnek meg.
Az előzetes tervek szerint délelőtt fél 11-kor, fél 12-kor, majd délután 3 órakor indít a múzeum tárlatvezetést, de ha nagy lesz az érdeklődés, akkor több csoportot is is indítanak, érkezési sorrend alapján.Beatrix hozománya - majolikaművészet az Iparművészeti Múzeumban
Magyarországon először tekinthetők meg az Iparművészeti Múzeum március 25-én nyíló tárlatán a Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix címereivel díszített úgynevezett Corvin-tálak, amelyeket szakértők a 15. századi majolikaművészet csúcspontjának tekintenek - tájékoztatta a Reneszánsz Programiroda az MTI-t.
A Beatrix hozománya című kiállításon a Mátyás- és Jagelló-kori majolikaművészetet, az itáliai luxusipar egyik kiemelt műfaját mutatja be az Iparművészeti Múzeum, amelynek itáliai reneszánsz majolikagyűjteményét mintegy húsz éve láthatta utoljára a közönség. A június 30-ig megtekinthető kiállításra külföldi múzeumokból is érkeznek tárgyak.
A múzeum összegzése szerint a tárlat bemutatja az Európában akkor új kerámiatechnikát, az ónmáz használatát, feltárja a majolikaművészet eredetét és főbb itáliai központjait a 15. században, párhuzamba állítja a magyarországi ásatásokról előkerült töredékeket az Itáliában fennmaradt teljesebb példányokkal.
A töredékes, de igen gazdag magyarországi anyagot a faenzei Nemzetközi Kerámia Múzeum és a pesarói Musei Civici anyagából kölcsönzött tárgyak egészítik ki a bemutatón, rámutatva a magyar királyság és az itáliai majolikaművészet központjai közötti élénk kapcsolatokra - olvasható a múzeum tájékoztatójában.
Az összegzés szerint Mátyás király felesége, Aragóniai Beatrix már 1476-os házasságkötésük előtt ismerte és kedvelte az itáliai eredetű majolika tárgyakat, melyek a korszak legfontosabb itáliai központjai, Pesaro és Faenze termékei voltak. Mátyás budai udvarában műhelyt létesített itáliai mesterek részvételével, s edényeken kívül a királyi palotában majolika padlók is készültek. A budai udvar leletei mellett az uralkodó egyéb magyarországi székhelyeiről is jelentős leletanyag került elő.
A nemzetközi együttműködéssel megvalósuló majolika kiállítást elsőként Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban mutatják be, majd az intézmény tervei szerint az anyagot több európai helyszínre is elviszik - tudatta az intézmény.
A bemutatót Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából, a Reneszánsz Év keretében rendezik meg. Ez lesz a 4X a reneszánszról című, négy fővárosi kiállítást magába foglaló sorozat utolsó állomása. Március második felében a Budapesti Történeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és az Országos Széchényi Könyvtárban is nyílik kiállítás.
(forrás: MTI, NOL)
