A táblabíróság február 7-én hozta meg ítéletét, ám a postai úton továbbított jogerős végzés csak a hétfőn jutott el a pécsi polgármesteri hivatalhoz.

A HM a múlt nyáron megkapta az építési engedélyt a radarra, ám a pécsi közgyűlés és több helyi magánszemély szabálytalannak tartotta az eljárást, s ezért megtámadta azt a bíróságon. A per május 9-én indult a Fővárosi Bíróságon. A pécsi önkormányzat azt is kérte, hogy a per lezártáig a bíróság függessze fel az építési engedély végrehajthatóságát, mivel a munkák visszafordíthatatlan változásokat idéznének elő a Tubesen. Ezt a kérést a bíróság méltányolta, így a HM addig nem kezdheti el a NATO által finanszírozott beruházást, amíg nem lesz jogerős építési engedélye.

A fenti döntés, illetve a várhatóan elhúzódó és bizonytalan kimenetű per miatt nem prognosztizálható, hogy mi-kor és hol épül meg a Dél-Dunántúl légterét pásztázó lokátor. Emlékezetes, hogy először a régió legmagasabb pontján, a Zengő-hegy csúcsán akarta felépíteni a kormány a lokátort, ám ott a természetvédők - Sólyom László által is támogatott tiltakozása - meggátolta a beruházást. 2005. őszén a kormány úgy döntött, hogy inkább a Tubesen épüljön meg a lokátor. Ez ellen pécsi civilek tiltakoztak, csakhogy az ez ügyben aláírásgyűjtéssel kikényszerített helyi népszavazás tavaly márciusban az alacsony részvétel miatt eredménytelen maradt. A tiltakozás ettől nem csitult, és a radar ellenzői azt ígérték, ha a HM belefog a munkálatokba, akkor több ezer embert mozgósítanak annak érdekében, hogy a katonai objektum ne épülhessen meg. A civilek azt is kilátásba helyezték, hogy ha mégis megépül a radar, akkor több tízmilliárdos kártérítést követelnek a kormánytól, mivel a létesítmény csökkenti a 70 ezer pécsi ingatlan piaci értékét.

Pécsi tudósítónktól

Radarellenes civilek murvából gátat készítettek elzárva a Tubesre vezető utat