Idén januári fogyasztásukról a tavalyihoz képest mintegy húsz százalékkal nagyobb távhőszámlát kaptak kézhez februárban a budapestiek, melynek két oka van: az egyik a hődíj-alapdíj arányának a változása, a másik a hidegebb időjárás. Míg tavaly januárban 5,6, addig idén ugyanebben a hónapban 1,8 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet, tehát a lakásokat jobban kellett fűteni. Ez viszont azért problémás, mert a Fővárosi Közgyűlés - a fogyasztóvédelmi szervezetek és koalíciós, valamint ellenzéki politikusok nyomására - idéntől a korábbi 52-48 százalékosról 65-35 százalékosra változtatta a hődíj-alapdíj arányát.

Ezzel párhuzamosan azonban a gigajoule-ra (GJ) vetített hődíj összege is jelentősen emelkedett. Idén február elsejétől már 3069 forintot kell fizetni egy gigajoule-nyi hőért, míg a korábbi rendszerben maradóknak mindössze 2497 forintot. Az előbbiért "cserébe" viszont kisebb az alapdíj. A Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt. szerint a különbözet miatt éves szinten nem nőnek a háztartások fűtésszámlái. A Főtáv azt azonban elismeri, hogy az új rendszerben - az eddigihez hasonló fogyasztási szokások mellett - a meleg vízért többet kell fizetni. Ugyanakkor nem lehet másként, mivel a fűtési és használati meleg vizet egyazon rendszerben állítják elő, ugyanakkora gigajoule-nyi energiával. (Egy átlagos, 52 négyzetméteres, 138 légköbméteres lakás évi átlagos fűtés- és melegvíz-felhasználása 43,1 GJ.)

Habár Balog Róbert, a Főtáv szóvivője szerint a változásokra és azok következményeire hírlevelükben időben felhívták a figyelmet, mindez mégis kevesekhez jutott el. Így az is, hogy nem szűnt meg a korábbi tarifarendszer, azaz bármelyik épület választhat a régi és az új között. Ezt bármikor megtehetik, a döntés ugyanakkor egy évre szóló elkötelezettséget jelent. Ennek ellenére eddig mindössze 100 társasház "állt vissza" a korábbi rendszerbe.

Az emelt hődíjban a januári 5 százalékos gázáremelés is jelentkezik ugyan, ám a csaknem 500 forintos hődíjkülönbözet legfőbb oka, hogy az alapdíjból ide emelték át az úgynevezett energiavásárlás állandó költségét. Ez nem más, mint az a teljesítménylekötési díj, melyet a Főtáv Zrt. fizet az erőműveknek és a gázszolgáltatónak. A Főtáv ezt a változó költséget korábban a magas, 48 százalékos alapdíjban tudta érvényesíteni, ám annak jelentős csökkentése miatt erre már nincs lehetősége. Ezt ugyan lehet burkolt áremelésnek is nevezni, de erről szó sincs - hangsúlyozta Balog Róbert.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra: maguk az érdekvédelmi szervezetek kardoskodtak leginkább az új hődíj-alapdíj arány mellett, mondván, a fogyasztóknak adjanak esélyt arra, hogy a változó költségben, azaz a hődíjban maguk érhessenek el megtakarítást. Ez azonban csak akkor lehetséges - érvelt a szóvivő -, ha a lakók korszerűsítik a ház fűtési rendszerét, szabályozhatóvá és mérhetővé teszik a lakásonkénti felhasználást, s kicserélik a nyílászárókat. Ezt azonban varázsütésre senki sem tudta megtenni idén januártól, így sokan nehezen élik meg a téli hónapokban jelentkező negatív változást. Balog Róbert szerint a tavaly januárihoz képest valóban mintegy 20 százalékkal nagyobb fűtésszámlákat postáztak a budapestieknek, de a kisebb alapdíj miatt éves szinten nem lesz változás.

A távfűtés tarifája nem egységes, ahány város, annyiféle ár