Ha csak a távfűtési díj számítana, akkor valószínűleg ezrek költöznének Győrbe: ott ugyanis egy 53 négyzetméteres lakás fenntartójának a fűtésért és a meleg vízért évente csaknem 90 ezer forintot kell fizetnie, ez pedig az ország egyik legalacsonyabb tarifájának számít. Az olcsó meleg ráadásul tartósnak ígérkezik Győrben, mivel a tavaly nyári emelés után egyelőre változatlanok maradnak az árak. Ehhez jön havonta mintegy kétezer forintos csatornadíj.

Csaknem ilyen kedvezőek a tarifák Egerben és Szombathelyen is. A vasi megyeszékhelyen például az idei januári hatszázalékos emelés után is csak havi átlag 12 ezer 200 forintot kell fizetni egy kétszobás, 50 négyzetméteres lakásban a fűtésért, és a meleg vízért. Ajkán átlagosan 10,6 százalékkal emelte az árat az önkormányzati tulajdonú szolgáltató március elsejétől. Ez egy kétszobás lakás esetében azt jelenti: az eddigi havi átlagosan 10 ezer forintos költség 11 ezer 300 forintra emelkedik, s ezen felül kell még fizetni a víz- és a csatornadíjat.

Magasabbak a tarifák Nyíregyházán, ahol márciustól tovább emelkednek a távhőszolgáltatás díjai. Az alapdíj öt, a fűtési hődíj és a meleg víz hét százalékkal drágul. Itt egy 50 négyzetméteres, kétszobás lakás távhőszámláján havonta átlagosan 16 ezer 600 forint szerepelt eddig: a márciusi emelés után ezer forinttal nő ez az összeg. Pécsett egy 54 négyzetméteres lakás tulajdonosának átlagosan havi 15 ezer 600 forintos fűtés-, víz- és csatornadíjjal kell számolnia. Pécsett az idén nem terveznek emelést.

Szolnokon, a januári, 6,9 százalékos alapdíjemelés után - változatlanul hagyott hődíj mellett - 14 ezer 600 forintról 15 ezer 100 forintra nő az idén a meleg, a forró víz és a csatornadíj ára. Igaz viszont, hogy azokban a szolnoki lakásokban, amelyekben már felújították a fűtési rendszert, kevesebbet - átlagosan havi 14 ezer forintot - kell fizetni.

- Rendkívül összetett a magyarázata annak, hogy miért olyan eltérőek a távhőtarifák
az ország egyes városaiban - felelte kérdésünkre Sigmond György, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtanácsosa. Mint elmondta, az árat alapvetően az határozza meg, hogy az adott szolgáltató honnan szerzi be a lakásokba továbbított hőt. A szolgáltatók egy része erőművektől vásárol. Csakhogy a különféle erőművek más és más árakat szabhatnak meg. Jelentős árkülönbségek adódhatnak akkor is, ha a szolgáltató maga állítja elő a hőt - tette hozzá a főtanácsos. - Van, ahol csak hőt termelnek, másutt viszont gázmotorral villamos energiát állítanak elő, s a kapcsoltan termelt, úgynevezett "hulladék energiát" használják a fűtésre. A saját előállításnál az árakat befolyásolhatja az is, hogy a hőtermelés során használnak-e megújuló energiaforrást vagy nem.

Sigmond György szerint lényeges kérdés a "lakásokon kívüli" infrastruktúra állapota is, ami befolyásolja a szolgáltató működtetési költségeit, végeredményben pedig a lakossági terheket. Megjegyezte: jogszabályok rendelkeznek arról, hogy a szolgáltatónak folyamatosan korszerűsíteniük kell az infrastruktúrájukat, s ez szintén kihat a költségekre, így a távhő árára is.

A távfűtés tarifája nem egységes, ahány város, annyiféle ár