A büntető törvénykönyv kizárólag a szocialista frakció által támogatott - és az ellenzéki képviselők jelentős részének távolmaradása miatt elfogadott - módosítása szerint két évig terjedő börtönnel sújthatnák azt, aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzettel vagy a lakosság egyes csoportjaival szemben olyan kifejezést használ, illetve olyan testmozdulatot tesz, amely alkalmas az adott körhöz tartozók emberi méltóságának megsértésére, illetve becsületének csorbítására. Sólyom László államfő ezt a módosítást alkotmányellenesnek tartja - előzetes normakontrollért az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az előterjesztő hat szocialista képviselő többször világossá tette: javaslatuk célja az, hogy a kirekesztő, rasszista nézetek ellen a büntetőjog eszközeivel is fel lehessen lépni. Ma ugyanis a gyalázkodó megnyilvánulások - egyébként kizárólag magánvád alapján - csak akkor marasztalhatók el, ha azok konkrét személyeket sértenek. Általánosságban azonban bárki akár gyűlöletkeltésre alkalmas módon is szabadon kifejtheti az egyes nemzeti, vallási vagy akár nemi identitásával jellemezhető csoportokkal szembeni nézeteit.

A törvénymódosítás sérti a véleménynyilvánítás szabadságát - véli Sólyom, és álláspontját korábbi alkotmánybírósági határozatok is alátámasztják. Az AB már több alkalommal kifejtette ugyanis, hogy a szólásszabadság kiterjed a meghökkentő vagy a gyűlölet felkeltésére alkalmas nézetek közlésére is. A testület szerint a véleménynyilvánítás szabadsága csak akkor korlátozható, ha az erőszak nyilvánvaló és közvetlen veszélye fennáll.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a személyiségi jogok védelme a büntetőjogon kívüli más, a szólásszabadságot kevésbé korlátozó eszközökkel is biztosítható. Erre tett kísérletet tavaly ősszel a kormány, amikor a polgári törvénykönyv módosítását kezdeményezte. A javaslat szerint egy közösség lényegi jellemző vonásait sértő magatartás miatt az adott körhöz tartozó bármely személy, sőt jogvédő szervezetek is személyiségi jogi pert kezdeményezhetnének.

A köztársasági elnök ezt a törvénymódosítást ugyancsak AB elé utalta. Döntés viszont még nem született, így nem kizárt, hogy az alkotmánybírák Sólyom László két indítványát együtt bírálják majd el. A testület eddigi joggyakorlata alapján egyáltalán nem kizárt, hogy mindkét törvénymódosítást alkotmányellenesnek találják. Akkor már csupán az a kérdés, hogy mire gondoltak, amikor a szólásszabadság büntetőjogon kívüli eszközökkel történő korlátozására utaltak.