Az NKA kulturális tevékenységszerkezete 2005 őszén öltött végleges formát. Ekkor jött létre az ún. nómenklatúra, melynek elkészítése során a különböző kulturális szakterületeket bontották tevékenységcsoportokra, majd tevékenységekre.

Elsősorban a különböző művészeti területekhez, vagy a kultúra közvetítőhöz jutnak el az NKA támogatásai? A 2007. évi adatok alapján megállapítható, hogy a megítélt támogatásokból a kulturális tevékenységet közvetítő, azokat a lakossághoz közvetlenül eljuttató területek (a közművelődési, a közgyűjteményi programok, a kulturális örökséggel kapcsolatos területek stb.), valamint a különböző művészeti területek (alkotóművészeti, előadó-művészeti, audiovizuális) megközelítőleg azonos mértékben részesültek. (Az egyes szakkollégiumok folyóirat-támogatási döntéseiket február végéig hozzák meg, így az arányok a művészeti területek javára módosulhatnak.) Az össztámogatáson belül a közművelődési és közgyűjteményi területé a legnagyobb NKA-forrás, a teljes támogatási összeg 44 százalékát osztották szét az erre jogosult szakkollégiumok. A "libikóka" másik oldalán az audiovizuális tevékenységek támogatása áll. Ezt részben az is magyarázza, hogy a fotóművészeti és filmművészeti tevékenységgel kapcsolatban beadott pályázatok száma - szükségszerűen - töredéke a közművelődési kéréseknek, így érthető, hogy a megítélt támogatás összege is elmarad az előzőektől. (Annak csupán egytizede.) A 2006. évi adatokhoz képest nagy változás nem történt a finanszírozási megoszlásban. A közvetítői szféra teljes támogatása 47 százalékos, a művészeti területek össztámogatása pedig 53 százalékos volt egy évvel korábban. Szignifikáns azonban a közművelődési és közgyűjteményi szakmaterületek támogatásának növekedése, mely 2006-ban csupán 37 százalékát tette ki az össztámogatási keretnek. Ez azt is jelzi, hogy a kultúrát a lakossághoz közvetlenül eljuttatók aránya 2007-ben tovább növekedett.