Megnyugodva vetem össze a tudósítói iroda nyomtatójának típusát azzal a listával, amelyet az Elektronikus Határvonal Alapítvány (EFF) közölt nemrég, és amelyre az Index hírportál hívta fel a figyelmem. Nem ejt a papírra fura sárga pöttyöket, amelyeknek az amerikai székhelyű szervezet megfejtette a titkát: a gyártók - feltehetőleg a titkosszolgálatok nyomására - így minden papírlapon rögzítik a printer gyártási számát, valamint a lap kinyomtatásának idejét. Már csak össze kell ezt vetni azzal, hol és kinek adták el az eszközt.

Nem mintha nagyon szégyellném a leveleimet - alá is szoktam őket írni -, de nyugtalanít a sárga pöttyök mögött rejlő Nagy (vagy inkább Kis) Testvér állandó jelenléte. A lista szerint a Toshiba, a Ricoh, a Kyocera, a Larnier, a Dell és az Epson kivétel nélkül összes bevizsgált lézernyomtató-típusa, a Canon csaknem minden márkája rögzíti a jeleket. A Xeroxnál és a HP-nél vegyes a helyzet, a Samsungot vagy OkiDATA-t használók viszont teljesen fellélegezhetnek. A jelecskék kék fényű lámpánál, nagyítóval vagy mikroszkóp alatt vizsgálva értelmezhetőek.

Az EFF arra specializálta magát, hogy a digitális korban küzdjön az egyéni szabadságjogokért, a magánélet védelméért. Európában talán a Bernstein kontra Egyesült Államok ügyből ismert a leginkább: ebben (legalábbis az első menetben) az EFF képviselte a Snuffle kódprogram szerzőjét, Daniel J. Bernsteint, mégpedig sikerrel. A fellebbviteli bíróság elmarasztalta az USA hatóságait, amiért megtiltották, hogy Bernstein nyilvánosságra hozza saját szoftvere forráskódját - az ugyanis a szólásszabadságot védő első alkotmánykiegészítés védelme alatt áll.

Az USA-nál azért Kisebb Testvér és a sárga pöttyök ügyében nemrég Franco Frattini, a szabadságjogokért felelős EU-biztos kapott kérdést az Európai Parlamentben. Mint válaszában elmondta, a nyomkövető printerekre és fénymásolókra nincs külön jogszabály. Az uniós polgárok magánéletét, kommunikációját azonban egy 1995-ös EU-irányelv az alkalmazott technológiára való tekintet nélkül védi - tette világossá -, csakúgy, mint (legalábbis 2009-től, kivéve Nagy-Britanniát és Lengyelországot) az EU alapjogi chartája.

Danny O'Brien, az EFF szóvivője szerint - akit az Index idézett - kevés az esély rá, hogy az Európai Unió betiltsa a kémkedő nyomtatókat. Ám diplomáciai módszerekkel, esetleg vámszabályokkal rákényszerítheti a gyártókat, hogy az európai piacra szánt printerek ne hagyjanak maguk után pöttyöket.

Az sem alhat viszont nyugodtan, akinek nincs nyomtatója. Az RFID-technológia, azaz a rádiófrekvenciás azonosítás terjedésével rengeteg Kis Testvér figyel bennünket - figyelmeztet a BEUC európai fogyasztóvédelmi szervezet. Rádiójelek segítségével autókulcsunk, hűségkártyánk, síbérletünk, sőt egy egyszerű buszjegy is személyes adatokat továbbíthat rólunk, például vásárlási szokásainkat rögzítve.

Lépni készül az Európai Bizottság, és nyilvános konzultációt is hirdetett a minap a RFID-technológiával kapcsolatos ajánlásáról. Ez tartalmazza, hogy az azonosítót jól láthatóan fel kell tüntetni a terméken - és csak akkor továbbíthat jeleket, ha a vásárló vagy a felhasználó kifejezetten jóváhagyja azt.

A felhasználót azonosítani ma már nem csak a printerek tudják