Filmek vesztesekről - A hetvenéves Szabó István washingtoni diadalútja
A februárban hetvenedik születésnapját köszöntött Oscar-díjas filmrendező tiszteletére tizenkét rendezvényből álló, egyhónapos vetítés-sorozatot szervezett a washingtoni Nemzeti Galéria, amelynek utolsó napjaira az ünnepelt is az amerikai fővárosba érkezett. A program csütörtökön este kezdődött, amikor Nancy Goodman Brinker volt budapesti nagykövet, a külügyminisztérium protokollfőnöke díszvacsorát adott a magyar vendég tiszteletére. Az eseményre a Pennsylvania sugárúton a Fehér Házzal átellenben álló Blair házban került sor, ahol az amerikai kormányzat kiemelt vendégeit szokták elhelyezni. Szabó István pénteken mesterkurzust tartott a George Washington Egyetem filmművé-szeti tanszékén, szombaton és vasárnap pedig személyesen vezette be a Mephisto, a Redl ezredes, a Hanussen és a Szembesítés vetítését a Nemzeti Galériában, illetve a Goethe Intézetben.
A nagykövetségi találkozón a mintegy kétszáz érdeklődő többször megtapsolta a feltett kérdésekre adott válaszokat. Többek között azt is, amelyben Szabó az európai filmek amerikai népszerűtlenségének okait magyarázta. A művész szerint az amerikai és az európai filmek között nagy különbség, hogy utóbbiak főleg vesztesekről, az európai történelemből fakadó sorsokról szólnak, márpedig az amerikai közönség főleg győztesekre kíváncsi.
– Nem tudunk győztesekről mesélni, ha nem látunk magunk körül ilyeneket. A mi élettapasztalatunkon alapuló régi sztorik a nehézségekről szólnak, márpedig a fiatalok ezeket nem szeretik – mondta Szabó, aki a Rokonok kapcsán hosszasan elemezte a magyar hagyományokban gyökerező, a társadalmat átszövő, az országot megosztó „törzsi mentalitást”. A rendező a biztonságérzet keresését nevezte filmjei közös motívumának. – Az élet Közép-Európában a túlélésről, a méltó lét lehetőségéről és a biztonság utáni vágyról szól – hangzott Szabó István összegzése.
Washingtoni tudósítónktól