Politika, csütörtök

Nem tudom, hogy vagytok vele, de nekem időnként mintha egy kicsit zavarosnak tűnne a belpolitikai helyzet. Nem mintha nem ismerném ki magam, ezt azért túlzás volna állítani, de talán már ti is találkoztatok azzal a távoli, alig artikulálható érzéssel, ami akkor veszi elő az embert, amikor már-már majdnem elveszíti a fonalat.

Valószínűleg bennem van a hiba. Hiába igyekszem magamba szívni és feldolgozni a híreket, lehetnek azért kihagyásaim. Előfordul például, hogy éjszakánként órákat alszom. De az is lehet, hogy magától a politikától nem kapok teljesen egyértelmű üzeneteket, s ez okoz kvázi zavarokat a helyzet megítélésében.

Szeretném leszögezni, hogy egyáltalán nem értek egyet annak az egyre népesebb tábornak a véleményével, miszerint a magyar politikai elit szerencsétlen hülyék gyülekezete. Szerintem egyáltalán nem szerencsétlenek, és tulajdonképpen a gyülekezet fogalmát se bírják kimeríteni. Azoknak sem osztom a véleményét, akik politikusainkat olyan felelőtlen csürhének igyekeznek beállítani, amelyik - elvakultan követve saját hatalmi törekvéseit - nagy ívben szarik a választópolgárok érdekeire. Nem gondolnám ugyanis, hogy elvakultak lennének, és az ívet magát sem látom anynyira nagynak. Én inkább elsősorban abban lelném fel a bajok okát, hogy időnként nem igazán gondolják végig nyilatkozataik következményeit.

Ezért is örülök annak, ha egy-egy politikus egyértelmű üzenetet, helyzetértékelést küld választói felé. Orbán Viktor mondta például csütörtökön Losoncon, hogy Magyarországon puccs zajlik, amit a kormány hajt végre. Ez egy olyan helyzetértékelés, amivel azonnal képbe kerül az ember. Mert hogy is lehetne Orbán állításával vitatkozni? A kormány nyilvánvalóan elfoglalta, birtokába vette a középületeket. Ellenőrzése alá vonta a fegyveres erőket, a rendőrséget és a hadsereget. Mi ez, ha nem klasszikus puccs?

Annak is nagyon örülök, hogy az államfő csütörtökön egyeztetett a parlamenti pártok vezetőivel azzal kapcsolatban, hogy továbbra sem egyeztet a parlamenti pártok vezetőivel. Nagyon fontos ugyanis, hogy a pártok ne szóljanak bele abba, hogy kit választanak meg például ombudsmannak, főbírónak satöbbi. Semmi közük hozzá, hogy kit szavaznak meg, illetve, hogy kit nem szavaznak meg a Parlamentben. Ezt egyértelműen látni kell! Mert nekik csak olyan jelölt kellene, aki nekik tetszik, de nekik csak olyan tetszik, aki nekik kellene. Ezért olyan jelölteket kell jelölni, akik nem tetszenek pártoknak, mert nem kellenek nekik, és ezért nem is szavazzák meg őket a Parlamentben. Tehát eleve olyan jelölteket állít az államfő, akiket a pártok nem fognak megszavazni, mert ezek a jelöltek a legalkalmasabbak ombudsmannak, főbírónak és satöbbinek. Világos beszéd!

Ugyancsak csütörtöki hír: az Országgyűlés Hivatala lezárta a költségtérítési adategyeztetést a képviselőkkel, és jogosulatlan juttatásra nem derült fény. Na most, mint tudjuk, a magyar parlamenti képviselőknek nem kell elszámolniuk azzal, hogy mire költötték el a költségtérítést. Ezt a törvényt ők hozták saját magukról. Jogosulatlan juttatás elköltésére pedig csak akkor derülhetne fény, ha elszámolnának a költségekkel, és az elszámolásból az derülne ki, hogy nem arra a célra költötték el, amire felvették. De ha közülük bárki is megpróbálna elszámolni, ezzel megsértené a törvényt. Nagyon megnyugtató, hogy képviselőink törvénytisztelő állampolgárok, s nem engednek a bülbülszavú csábításnak, hogy számot adjanak arról, mire költötték el az adófizetők pénzét.

Ennyiből is látszik talán, hogy értem én a politikát. De azért valahol belülről, mélyről mégiscsak jön fel valami artikulálatlan.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.