A több évtizedes tendenciának megfelelően tavaly tovább nőtt az amerikai börtönök lakóinak száma. A Pew kutatóintézet felmérése szerint a nem egészen 230 millió felnőtt amerikaiból az év végén 2 millió 319 ezer volt büntetés-végrehajtási intézet lakója. Ezzel az Egyesült Államok először lépte túl az egyszázalékos küszöböt: minden 99.1 felnőttből egy rács mögött tölti jogerős büntetését. Az USA ebben a tekintetben világelső. Az abszolút sorrendben második helyen álló Kínában „csupán” másfélmillió ember van börtönben, ami a lakossági arányokat is figyelembe véve óriási különbség.

Tavaly 36 államban és a szövetségi börtönökben is nőtt a rabok száma. A leggyorsabb ütemben Kentuckyban, ahol 12 százalékkal lett több az elítélt. Az államban az elmúlt 30 évben meghatszorozódott a börtönlakosság, miközben a bűnözési statisztika csak 3 százalékkal romlott. A tendencia országosan is jellemző: a bűncselekmények száma nem változik olyan mértékben, ahogyan nő a büntetés-végrehajtásra fordított összeg. Tavaly már csaknem 50 milliárd dollárt költöttek a börtönökre, egy rab átlagosan több mint 23 ezer dollárba került. Szakértők a tendenciát a szigorúbb törvényekkel és ítélkezési gyakorlattal magyarázzák. A 30-35 évvel ezelőtt kezdődött folyamat népszerű, a bűnözéssel szemben senki sem akar gyengekezűnek látszani. A gazdasági realitások azonban olyan hagyományosan szigorú államokat is a gyakorlat megváltoztatására ösztönzik, mint Texas vagy Kansas. A börtönben lévők száma nagyfokú aránytalanságot mutat az egyes népcsoportok között. A spanyol ajkú férfiak közül minden 36. van börtönben, a fekete férfiak közül minden 15. A 20 és 34 év közötti fekete férfiak közül minden kilencedik, ami már demográfiai értelemben is veszélyes: a fiatal fekete nők nem találnak férjet, és részben ezért is egyre több az egyszülős család. A fekete nők is gyakrabban kerülnek börtönbe, mint fehér társaik. A 35-39 éves korosztályban például 355 fehér nőből egy van rács mögött, míg a feketék között minden századik.