Az Európai Bizottság javaslatát az energiaágazat tulajdonosi vagy legalább független kezelői szintű szétválasztását a franciák és a németek vezette csoport hevesen ellenzi , míg a britek és az északi országok a liberalizációt pártolják. (A kérdés hazánkban az árampiacot érinti.) A német E.ON energiaóriás viszont tegnap bejelentette, Brüsszelnek engedve eladja áramhálózatát egy, a termelésben nem érdekelt szereplőnek, továbbá 4800 MW kapacitást átad piaci versenytársainak. Az óriáscéggel szemben két trösztellenes eljárás is folyamatban van az EU versenyhatóságánál.

A klímavédelemben az EU 2020-ig három húszszázalékos célt vállalt: ennyit takarít meg az energiafogyasztásból, ennyivel csökkenti az üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátást, és ennyire növeli a megújuló források arányát. Magyarországra lebontva ez utóbbi csak 13 százalékot jelent majd, ám ez is a háromszorosa a mostani 4,3 százaléknak. A magyar álláspont szerint ennek teljesítése csak uniós támogatással lesz lehetséges. Egy negyedik vállalt cél a biomüzemanyag bekeverési arányának tíz százalékra való növelése.