- Passzívház-szabványokat alkotni, változtatni az ingatlanbefektetők profitmaximáló szemléletén, megteremteni a lehetőségét annak, hogy a passzív házak építéséhez szükséges anyagok hazánkban is elérhetők legyenek, és folyamatosan alakítani a lakosság szemléletén - Szekér László építész a többi között ezeket a változtatásokat tartaná elengedhetetlennek ahhoz, hogy hazánkban is elterjedhessenek a passzív otthonok. Az I. Magyar Passzívház Konferencián az elsősorban szakértő közönség előtt Wolfgang Feist professzor, a darmstadti Passzívház Intézet alapítója és vezetője először is tisztázta a fogalmat. A passzív ház kategóriába azok az épületek tartoznak, amelyek fűtési, hűtési energiaigénye nem haladja meg évente a négyzetméterenkénti 15 kilowattórát. Csak öszszehasonlításképpen: a mostani magyar házak körülbelül 200 kilowattórát fogyasztanak évente négyzetméterenként.

Fontos összehasonlítási szempont a hőátbocsátás mértéke is. Egy ma korszerűnek mondott, 38 centi vastag üreges téglából épített fal hőátbocsátási értéke 0,4, egy átlagos készházé 0,25. A passzív ház fala ugyanakkor nem engedhet át magán 0,15 wattnál több energiát négyzetméterenként és másodpercenként, ha a két oldala között egy fok a hőmérséklet-különbség.

A modern technológiának egyelőre azonban igencsak meg kell fizetni az árát. A szakértői számítások szerint egy passzív ház 20-30 százalékkal kerül többe egy hagyományosnál. Igaz: állítólag a gépészetnél e többlet java megtérül. Debreczy Zoltán a Magyar Passzívház Szövetség képviseletében hangsúlyozta: nem érdemes pusztán a költségeket vizsgálni, hiszen egy passzív ház számos szempontból nyújt többet lakójának, mint egy hagyományos otthon. - A lég-, hő- és zajkomfort terén is sokkal jobb eredményeket mértek a passzív házaknál, emellett pedig a fenntartási költség is 80-90 százalékkal kevesebb, mint egy hagyományos építésű lakásnál.

Az újak építéséhez hasonlóan egyelőre a meglévő épületek passzívvá tétele sem olcsó mulatság. A tégla- vagy betonfalakra legkevesebb 20 centiméter vastag hőszigetelést kell felrakni, és az ablakokat is háromrétegű üvegezésűre kell cserélni. Ezen túlmenően hőszigetelni kell a padlót és a tetőteret, ahová a korszerű gépészet kerül.

Az első ilyen jellegű magyar, Solanova névre keresztelt panelfelújítási program, 2006-ban zárult le Dunaújvárosban. - Az EU-támogatta program ismertsége a határainkon kívül sokkal nagyobb, mint Magyarországon - mondta el a kutatási program egyik résztvevője, Csoknyai Tamás épületgépész-mérnök. - A programban a cél nem egy passzív, hanem egy energiatakarékos ház létrehozása volt. Ennek érdekében végeztük el többek között a homlokzat, a tető és a pince szigetelését, építettünk be dupla, illetve tripla üvegezésű ablakokat, napkollektorrendszert, alakítottunk ki zöldtetőt és szereltünk be új fűtési rendszert, valamint víztakarékos szerelvényeket. A projekt egyik legnagyobb tanulsága számunkra az volt, hogy valóban a hőhidak adják a panelépületek legjelentősebb veszteségét. Emellett a felújításhoz kapcsolódó szociológiai felmérés azt is kimutatta, hogy az épület megújítása a közösségi életet is fellendítheti. Ennél a háznál például a korábban egymással alig beszélő lakók partikat kezdtek szervezni a zöldtetőre - mondta Csoknyai Tamás.

Külföldön Ausztria igazi passzívház-nagyhatalomnak számít, de Dániában is rohamos a fejlődés. Utóbbiban jelenleg 50 kilowattórára a négyzetméterenkénti éves fűtési norma, két éven belül ezt csökkentik 25 kilowattórára, és 10 éven belül el akarnak jutni oda, hogy csak passzív ház kaphasson építési engedélyt. Magyarországon a jelenlegi előírás a falak hőátbocsátására 0,4, ami megegyezik a korszerűnek mondott téglákéval.