Sok nehéz sorsú, tartósan munka nélkül élő embernek jelenti a közmunka - hacsak átmenetileg is - az egyetlen megélhetési lehetőséget. Hátrányos helyzetű térségekben pedig szinte csak az önkormányzati közmunka ad valami foglalkoztatási lehetőséget. A kormánynak a segélyrendszer átalakításáról szóló bejelentése ezt a munkafajtát közelről érinti. A rendszeres szociális segélyt ugyanis közmunka-teszthez kötnék.

Ehhez egy legalább 3-8 hónapos közmunkaprogram társulna, amely helyi, nemzeti vagy nemzetgazdasági szempontból fontos állami vagy önkormányzati feladat ellátását célozza - mondta lapunknak Lamperth Mónika. A szociális és munkaügyi miniszter szerint a közmunkaprogramok bővítésének a célja az, hogy aki akar és tud dolgozni, meghatározott időre biztos megélhetéshez jusson. Ez mentálisan is fontos, hiszen az emberek többsége jobban szereti munkából eltartani a családját, mint segélyből. Másfelől megengedhetetlen, hogy azok éljenek rendszeres szociális segélyen, akik tudnának dolgozni. A rendszer átalakításának célja: minél többen juthassanak munkához, s csak az kapjon segélyt, akinek nincs lehetősége dolgozni.

- Az elfogadhatatlan, hogy a fiatalok körében életstratégiává váljon a segélyből élés. A legfrissebb adatok szomorú képet mutatnak: a munkaügyi hivataloknál nyilvántartott segélyezettek 15 százaléka még nem érte el a 25. életévét. Számuk évről évre nő. Ebből ki kell törni - mondta Lamperth Mónika, aki szerint ez is indokolja a segélyrendszer átalakítását, de úgy, hogy miközben ösztönző legyen, szankciókat is működtessen.

Arra, hogy mindazok koldusbotra juthatnak, akiket munkára alkalmasnak találnak a munkateszten, de elhelyezkedni nem tudnak, Lamperth Mónika azt válaszolta: számára is fontos, hogy ezek az emberek továbbra is kapjanak olyan ellátást, amiből meg tudnak élni. A szabályokat át kell alakítani. Ezt a célt szolgálja az a társadalmi egyeztetés, amit a kormány elkezdett, hogy megismerje a térségekben élők véleményét.

A tárca az utóbbi időszakban csak olyan közmunkát hirdet meg, amely képzéssel társul. Ezzel ugyanis az érintetteknek, még ha nem is lesz egyből munkahelyük, de nő az esélyük az elhelyezkedésre. Az erdészetek vagy a vízügyi igazgatóság munkásutánpótlását például több éve a közmunkások adják, hiszen már ismerik ezt a munkát.

Tavaly több mint 13 és fél milliárd forint volt a közmunkaprogramok értéke: ezen belül 23 ezren jutottak munkához. A települések egymilliárd 270 millió forintos önrészt tettek ehhez hozzá.

A támogatások csaknem kétharmada a leghátrányosabb és a munkaerő-piaci szempontból legnehezebb helyzetű kistérségekbe jutott. A hagyományos közmunka, mint az utcaseprés, útszéli árok tisztítása, temető-rendbetétel mellett több mint 1500 idős ember gondozásában, ház körüli munkáiban segítettek közmunkások. Úgy például, hogy amíg a házi gondozó "rendbe tette", megetette az idős embert, a közmunkás kitakarította az udvart, felaprította a tűzifát. Gyakori az is, hogy építőipari szakmákkal rendelkezők vezetésével iskolákat, óvodákat, önkormányzati bérlakásokat újítottak fel vagy tataroztak, festettek. Félmillió munkaóránál többet tett ki az ilyen tevékenység. Az állami erdők művelése, felújítása, a csemetetermesztés vagy az erdei vasutak működtetése nem képzelhető el a közmunkások bevonása nélkül.

Az idén márciustól kezdődik a közmunkaszezon, akkor hirdeti meg a tárca a pályázatokat. Ennek keretében a jövő hónap végén elindul a több mint 2 milliárdos erdészeti, áprilisban vasúttisztasági program, májustól pedig a Balaton, a Tisza-tó, a Velencei-tó mellett és a nemzeti parkokban is dolgoznak közmunkások. Jelenleg a leghátrányosabb kistérségekben és a pólusvárosokban 940 településen mintegy 7500 közmunkást foglalkoztatnak.

- Sajnos csak egy közmunkásra van keretünk, a többiek meg közmunkásképzésen vesznek részt, mert arra is sikerült megpályáznunk hetvenezret