Február 17-én, a Koszovó függetlenségének kikiáltását követő órákban szinte vezényszóra törtek ki zavargások szerbiai és boszniai szerb városokban. Pár napra rá, a drámai végű belgrádi nagygyűlésen, amelyet Kostunica pártja közösen szervezett a szerb radikálisokkal, a szónokok között előkelő helyet foglalt el Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke. Ő egyébként jó ideje kitartóan hangoztatja: ha Koszovó elszakadhat Szerbiától, akkor a boszniai szerbeknek is joguk van hozzá, hogy referendumon a boszniai államközösségtől való elszakadásról és a Szerbiához csatlakozásról döntsenek. A daytoni szerződés azonban, amelyre Dodikék amúgy sokszor szívesen hivatkoznak, éppenséggel hogy nem ad módot az elszakadásra, ehelyett tömören leszögezi: az államközösség egyik része sem válhat le Boszniáról.

Az utóbbi napok eseményei, a Banja Lukán és több más boszniai szerb városon átseprő zavargások nyomán máris találkoztak a boszniai entitások képviselőivel a daytoni béke felett őrködő nemzetközi tanács tagjai. Újólag emlékeztették őket, hogy a Bosznia egységét és területi épségét szavatoló szerződést az EU, az USA és Oroszország egységesen támogatja, Miroslav Lajcak, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja pedig széles döntési jogkörében bármikor beavatkozhat, ha veszélyeztetve érzi a békét és a stabilitást. A boszniai politikusoknak a szerződésszegés lehetőségeinek kutatása helyett - úgymond - azon kéne fáradozniuk, hogy eleget tegyenek az EU-hoz való csatlakozást megelőző előtárgyalások feltételeinek. Ezek egyike a rendőrség átszervezése, ami ellen a boszniai szerb vezetés, a belgrádi "nagy testvér" sugallatára mind ez idáig kézzel-lábbal hadakozott.