Számos tagország – köztük hazánk - óvott attól az EU energiatanácsának ülésén, hogy a 2020-ig a huszonhetek egészére már vállalt klímavédelmi céloknál a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntsék. Azaz: például jelentős áram-áremelkedéshez vezessen az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer, az ETS reformja részeként a teljes aukcióra bocsátás. Magyar részről Kákosy Csaba gazdasági miniszter a versenyképesség megőrzését, az ipari munkahelyek megtartását hangsúlyozta, a bioüzemanyag-felhasználás növelésénél pedig (túlvállalás esetére) áremelkedésektől óvott, például a papíriparban és az élelmiszereknél. Emlékeztetőül: az EU 2020-ig három húszszázalékos célt vállalt: ennyit takarít meg az energiafogyasztásból, ennyivel csökkenti az üvegházhatást okozó széndioxid-kibocsátást, illetve ugyancsak ennyire növeli a megújuló források arányát az ún. energiamixen belül. Magyarországra lebontva ez utóbbi csak 13 százalékot jelent majd, ám ez is a háromszorosa a mostani 4,3 százaléknak. – Ennek teljesítése csak uniós támogatással lesz lehetséges - jelezte Brüsszelben Kákosy. Egy negyedik vállalt cél a biomüzemanyag bekeverési arányának tíz százalékra való növelése.

A tagországok nem jutottak közös nevezőre az energiaágazatban tervezett tulajdonosi, vagy legalábbis független kezelői szintű szétválasztásról sem. Egy, a franciák és a németek vezette országcsoport hevesen ellenzi az Európai Bizottság javaslatát, míg a britek és az északi országok a liberalizációt pártolják. A kérdés hazánkban az árampiacot érinti. A nap híre: az E.On német energiaóriás bejelentette, Brüsszelnek engedve eladja áramhálózatát egy, a termelésben nem érdekelt szereplőnek, továbbá 4800 MW kapacitást átad piaci versenytársainak. Az óriáscéggel szemben két trösztellenes eljárás is folyamatban van az EU versenyhatóságánál.