Az elemző szerint az exportképes termelést kell támogatni, Magyarország számára például jó lehetőséget nyújthat a geotermia kiaknázása.

Az EnergiaInfo elemzése kifogásolja, hogy az elfogadásra váró energiastratégiai koncepcióból, és a nemzeti éghajlatváltozási stratégiából sem derül ki megnyugtatóan az, hogy mi a valódi stratégia a villamosenergia-termelés tekintetében.

Az európai uniós forrásokból 2013-ig 203 millió eurót költhetünk a megújuló energia támogatására.

A beszélgetésen résztvevő szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy jelentős technológiai fejlődés várható a megújuló energia termelésben, és ezért a támogatásnál értékelni kell a technológiai fejlődést is, különben hosszú időre "bebetonozódhat" a relatíve alacsony hatékonyságú termelés.

Az energiaátalakítás folyamatai és hatékonysága, az egyre hangsúlyosabb klímavédelmi megfontolások miatt az energiaköltségek számításaiban egyre inkább megjelennek eddig figyelembe nem vett járulékos költségek.    Minden költséget figyelembe véve a magyarországi erőművek fajlagos termelési költsége kilowattóránként 21-22 forint, szemben a statisztikailag számított 13 forinttal. Az elemző úgy véli, hogy a 21-22 forint/kilowattóra feletti költséget lehet a megújuló energia támogatásának tekinteni. Jelenleg a megújuló energiából előállított villamos energia ára meghaladja a 24 forintot kilowattóránként.

A megújuló energetikai befektetésekkel foglalkozó Callis Kft. igazgatója, Uhlmann Attila szerint Magyarországon nincs akkora megújuló energia potenciál, hogy a 2012-re vállalt 12 százalékos arányt elérjük a primer energiafelhasználásban. Ezt a megfelelő technológia hiányára alapozza.  Elmondta, hogy például a szalmatüzelésű erőművek hatásfoka alig 23-24 százalék. Egy 10 megawatt kapacitású ilyen erőmű ellátáshoz 30 ezer hektár termőterület kell. A szakember megjegyezte, hogy a geotermikus energia esetében a felhozott víz visszasajtolásának kötelezettsége túlzott igény. Bizonyos kőzetek esetében drágább a visszasajtolás, mint a felszínre hozatal.

Az EnergiaInfo szakértői úgy vélik, hogy hiányzik a stratégia a megújuló forrásokra, mert a nemzeti éghajlatváltozási és a energiapolitikai koncepciókból nem derül ki: a  kívánatos részarányok mögött milyen megfontolások állnak, és az ezek eléréséhez igénybe vett források és eljárások hogyan szolgálják a környezetvédelmet.

(MTI)