A BBC brit televízió szombaton sugározta azt a beszélgetést az észt elnökkel, amelyben Ilves így válaszolt a kérdésre, miért nem beszéli ő maga a balti állam lakosságának közel egynegyedét kitevő orosz kisebbség nyelvét: "Ha tudnék oroszul, azzal elfogadnám az 50 éves brutális szovjet megszállást, ugyanis az országban élő orosz ajkúak többsége a második világháború vége után telepedett le a mai Észtország területén." Az államfő hozzátette még, hogy Észtországban csak annyira indokolt oroszul tanulni, mint például angolul, japánul vagy urduul.

Ilves kijelentése felháborodást keltett az észtországi orosz politikusok körében. Vlagyimir Velman orosz ajkú parlamenti képviselő kijelentette, hogy a jövőben nem hajlandó kezet rázni az államfővel az eset miatt. Sztanyiszlav Cserepanov, az Észtországi Orosz Párt vezetője meglepőnek találta Ilves szavait, mert nem is olyan régen még maga az elnök figyelmeztetett arra, hogy nem szabad párhuzamot vonni egy nemzeti kisebbség és egy elnyomó rezsim alatt elszenvedett sérelmek között.

Az államfői hivatal igyekezett elsimítani az interjú okozta feszültséget, és közleményben próbált finomítani Ilves szavain. A hivatal hangsúlyozta, hogy az elnök fontosnak tartja idegen nyelvek elsajátítását, és úgy véli, hogy mind az észtek, mind az oroszok mindenképpen hasznot húznak egymás nyelvének ismeretéből.

(MTI)