Az MFB "vagy egy projektcége" képviseli majd a magyar államot a Déli áramlat nevű orosz-magyar gázvezeték hazai szakaszát üzemeltető vegyes vállalatban - közölte tegnap a parlament összevont bizottsági meghallgatásán Veres János. A pénzügyminiszter szerint Magyarország a jövőben igényei szerint vételezhet az alapvetően az országon keresztüli (tranzit-)szállításra szolgáló vezetékből. Az MFB-nél tegnap minden kérdésünkre azt válaszolták: a részleteket a jövőben dolgozzák ki. Mindazonáltal iparági berkekben ezt a megoldást is meglepetéssel fogadták, csakúgy, mint a vezetékekkel és hatalmas gáztározókkal rendelkező, a terven eddig a Gazprommal együtt dolgozó Mol kitúrását a történetből. Jelen állás szerint ugyanis a Molnak nincs köze a majdan megépülő magyar szakaszhoz. Ugyanakkor a jövőben akár több mint 10 milliárd köbméternyi tározóit, akár az országban eddig számára monopolhelyzetet biztosító vezetékeit felajánlhatja erre a célra. Az való igaz - mondják -, hogy egy állami vállalat mellé egy másik állami vállalatot illik állítani. Ám a szaktudás tekintetében jelenleg a Mollal kevés hazai cég vehetné fel a versenyt. Azt a lehetőséget a piac nem zárja ki, hogy az MFB akár még vásárolhat is kisebb, magántulajdonú szakcéget, hogy valamennyire kiegyenlítse a Gazprom szakmai túlsúlyát. Valamiféle szakmaiságot ugyanis a magyar félnek is képviselnie kellene: az 50-50 százalékos tulajdoni arányon túl nagyon sok múlik azon, hogy az egyik oldalon a gáz kitermelését és beszállítását végző nagy múltú orosz gáztársaság áll, míg a magyaron egy bank - vélik.

Az is további kérdéseket vet fel, hogy Magyarországon belül miért éppen az MFB-re esett a választás. Az állami vagyonról szóló, tavaly elfogadott törvény ugyanis "minden állami vagyont" a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. alá rendelt. Ám mint mindig, ez alól is sok a kivétel, lényegében attól függően, hogy az adott állami vagyontárgy jelenlegi gazdájának mekkora a lobbiereje. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium alá tartozó, vegyes tevékenységű MFB-t már maga a törvény is kivételként kezeli, mondván, a bank gazdaságfejlesztésben játszott szerepe miatt mindenképpen közvetlenül a minisztériumhoz kell tartozzon. A banki tevékenység mellett azonban az elmúlt évek során az MFB alatt is kifejlődött egy jelentős befektetett vállalkozói vagyon (melynek egy részét milliárdos veszteségként kellett leírni). Egy ilyen vállalkozás tehát minden valószínűség szerint az állami bank befektetési ágához kerülne; ugyanakkor ettől még hitellel is elláthatja azt. Az sem egészen egyértelmű, hogy a vezeték után várt tranzitdíj miként jut el majd az MFB-n keresztül az állami költségvetésbe: a magyar kormány által várt évi több tízmilliárdos díjbevétel ugyanis első körben az üzemeltető vegyes vállalaté, amely a költségek levonása után a tulajdonosokat osztalékként illeti meg. Az MFB-nek viszont ez szintén csupán egy bevétel a sok közül, ami az államnak csak az egyéb tevékenységeiből származó pozitív-negatív pénzügyi hatások után adható tovább.

Olaszország nincs kiszolgáltatva az oroszoknak

A Déli áramlat infrastrukturális befektetés az európai energiabiztonságért - nyilatkozta lapunknak a római gazdasági miniszter diplomá-ciai tanácsadója, Vincenzo de Luca. Az olasz kőolajcég, az ENI ősszel írta alá a megállapodást Moszkvában. - A Déli áramlattal növeljük tartalékainkat, diverzifikáljuk az energiaellátás útjait, és számos előnye van az európai országok közötti vezeték-összeköttetésnek is - tette hozzá. - Nem függünk Oroszországtól, gázvezeték érkezik hozzánk Algériából, a Kaszpi-tengertől, a Déli áramlat csak egy az európai energiaprojekt közül, beleértve a Nabuccót is. Magyarország döntését pozitívan értékeljük - állította. (Római tudósítónktól)

A Gazprom egyik orosz gázmezője