Minden eddiginél nagyobb, 899 millió eurós (232 milliárd Ft) bírságot varrt szerdán a Microsoft nyakába az Európai Bizottság. A korábban is rekordméretű büntetéssel sújtott szoftveróriás ezúttal tizenhat hónapra szóló kötbért fizethet visszamenőleg, mégpedig a tavaly október 22-ét megelőző időszakra, amiért nem tett eleget Brüsszel 2004 márciusi szabályozásának. Az EU bizottsága ekkor piaci fölénnyel való visszaélésért büntette meg (mostanáig példátlan) 497 millió euróra, részben azért, mert a MediaPlayer multimédia alkalmazást a Windows programcsomaggal összekötve árulta. Részben pedig azért, mert nem tette lehetővé az ún. interoperabilitást, azaz a Microsoft-termékeket használó PC-ken - a világ teljes személyi számítógép-állományának 90 százalékán - az alternatív gyártók programjai nem, vagy nehezen futtathatók. Az Európai Bíróság tavaly októberben elítélte a Microsoftot, a kötbért Brüsszel ettől az időponttól már nem számolta.

Egy korábbi kötbér összege 280 millió euró volt. Az óriáscég így már összesen 1,676 milliárd euróval (432 milliárd Ft) tartozik az EU-nak, és folyamatosan időhúzásra játszik: fellebbez, illetve az interoperabilitásra vonatkozó műszaki dokumentációt ad be, amelyről uniós szakértők később kijelentik, hogy használhatatlan. A konkurenciát addig is távol tarthatja a partjaitól. A SEC-nek, az Egyesült Államok tőkepiaci felügyeletének januárban beadott dokumentum szerint a Microsoft ezúttal 1,5 milliárd eurós bírságra számított. Neelie Kroes versenyügyi EU-biztos ennek fényében méltányosnak mondta a kirótt összeget, és azt mondta: reméli, ezzel a Microsoft-dosszié egy sötét fejezete zárul le. A 899 milliós összeg nemcsak a nagysága miatt unikum, hanem azért is, mert az EU ötvenéves története során még egy céget sem kellett külön amiatt megbüntetni, hogy nem felelt meg egy trösztellenes döntésnek.

A Microsoft-jogdíjakból jól követhető, hogy mikor mennyit engedett a cég, amint az EU versenyhatósága egyre jobban a sarokba szorította. Az ún. szabványlicencért a forgalom után 3,87 %-os, az információs licencért pedig 2,98 %-ot kért, majd tavaly májusban – Brüsszel felszólítására – ezt 0,7, illetve 0,5 %-ra módosította, de kizárólag Európában. Az EU elsőfokú bíróságának őszi, elmarasztaló ítélete után tízezer eurós jogdíjátalányra állt át a cég.

Az EU januárban mindettől függetlenül újabb két vizsgálatot indított a Microsofttal szemben; a gyanú ezúttal is a piaci fölénnyel való visszaélésre vonatkozik. A szabálysértés tényéről egyelőre nincs szó. Az egyik vizsgálat, amely az interoperabilitásért dolgozó európai szervezet panaszára indult, a többi közt az új Office Open XML fájlformátumot veszi górcső alá. A másik, amellyel kapcsolatban a böngészőket gyártó norvég Opera hívta fel Brüsszel figyelmét, a termékkapcsolásra vonatkozik. Ezúttal az Internet Explorerre vonatkozóan merült fel hasonló gyanú, mint korábban a MediaPlayer esetében, de a

Brüsszel

Neelie Kroes szerint méltányos a csúcsbírság