Az elő- és alvóvárosokkal együtt Tokió a világ legnépesebb települése: magában a fővárosban 12 millióan élnek, ám az agglomerációval együtt 36 milliós a lakosság. A város mára gyakorlatilag megtelt: az újabb építkezésekre nincs hely, a közlekedési infrastruktúra pedig nem bír el több embert.

A problémára az egyik lehetséges megoldást a Shimizu Mega-City Pyramid nevű falanszterterv kínálja. A mérnöki szempontból is egyedülálló építmény a Tokiói-öbölben épülne fel, másutt ugyanis nincs szabad terület, ami egy ekkora komplexumot "elbírna". A szerkezet csak a nevében és a formájában emlékeztet az egyiptomi piramisokra, méreteiben jóval nagyobb azoknál: a gízai Nagy Piramisból éppen 12 férne el a Mega-Cityben. A paraméterekről sokat elárul, hogy az óriás műanyag és üvegpiramist 2004 méter magasságúra és 88 négyzetkilométer bruttó alapterületűre tervezik. Az épület 240 lakóegységet foglalna magában, és 750 ezer ember állandó lakóhelyéül, illetve 800 ezer ember munkahelyéül szolgálna, vagyis akkora lenne, mint egy nagyobbacska európai város. A piramis 8 szintből áll majd, egy-egy szint 250,5 méter magas lesz. Az alsó négy "emeletre" irodák és lakások kerülnek, felül pedig szórakoztató és kiszolgáló létesítmények foglalják el az egyre kisebb alapterületű szinteket.

Az építmény fémváza 55 kisebb piramisból áll majd, ezek egyenként akkorák lesznek, mint a Luxor Hotel Las Vegasban. Az energiaszükséglet fedezéséről saját, kizárólag a megújuló energiaforrásokra (elsősorban a napra és a szélre) támaszkodó rendszer gondoskodik majd. Az épületen belül a közlekedést mozgójárdákkal és liftrendszerekkel oldják majd meg.

A piramis 36 betonpilléren nyugszik majd. Ennek az építmény stabilitása szempontjából van nagy jelentősége, a területen ugyanis nagy a szeizmikus aktivitás, erős földrengésekre is számítani kell. A váz szénszálas erősítésű lesz, hogy képes legyen ellenállni akár a szökőárnak, vagy a térségben előforduló heves szélviharoknak is.