Az illúziókeltés remekműve
Beázik A magyarok bejövetele, Feszty Árpád panorámaképe az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Nem nagyon, de régóta, és egyre erősebben. Egyelőre nem is a kép ázik legjobban, mert fölötte egy gyűjtőtálca fölfogja a vizet, hanem a neki helyet adó, jurta formájú épület kiállítási tere. A becsurgó víz legnagyobb részét egyelőre föl lehet fogni vödörrel, fóliával - a rosszul elkészített tető azonban tovább romlik, ha nem nyúlnak hozzá. Szentkirályi Miklós, a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora szerint az is reális veszély, hogy a tetőszerkezet faanyaga gombásodni kezd, és tönkremegy.
A Feszty-körképnek otthont adó, úgynevezett rotundát 1979-ben tervezte Novák István építész, aki elmondta: rézkupolát szeretett volna, de akkoriban az építőipar diktált, így a kivitelező DÉLÉP előre gyártott lemeztetőt készített, amely már azelőtt beázott, mielőtt a körképet helyreállították volna. Második nekifutásra sem lett réztető, hanem ragasztott, színes kátránypapírral fedték le az épületet. Amikor a munkát végezték, túl hideg volt, nem jól ragadt a ragasztó, és a kátránypapír lemezek rögzítésére sem a megfelelő fajta szöget használták. Így a szél időről időre feltépi a lemezeket, az eső és
a hólé befolyik, szétszivárog a tízcentis üveggyapot szigetelésben, és onnan csöpög alá a legkülönbözőbb helyeken.
Horváth Gábor, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egy éve kinevezett igazgatója médiakampányt indított az épület megmentésére. Ennek nyomán elindult némi közadakozás egy elkülönített számlára; gyűlik is a pénz, de a tényleges költségeknek várhatóan csak a töredékét fedezi. Horváth hangsúlyozta: Ópusztaszeren a Feszty-körkép a fő vonzerő: a látogatók 95 százaléka legfőképp erre vált jegyet. Ha a körképet nem lehet látogatni, akkor veszélybe kerül az emlékpark egészének a fenntartása is. Ugyanakkor a körkép iránt is csökken az érdeklődés. Míg az 1995-ös megnyitás után félmilliónál is többen látogatták, 2007-ben már valamivel kevesebb, mint 200 ezren tekintették meg.
Csak a tető felújítása több mint 200 millió forintba kerülne. De meg kellene tisztítani a képet, felújítani a klímaberendezést, és megújítani a kiállításokat is. Ha mindent elvégeznének, ami most szükségesnek látszik, a végösszeg meghaladná a 600 millió forintot. Az igazgató a Dél-alföldi Regionális Operatív Program idegenforgalmi fejlesztésekre szánt keretéből szeretné pályázattal elnyerni ezt az összeget - vagy legalább egy részét. A parkot üzemeltető közhasznú társaság fő tulajdonosa, a Csongrád Megyei Közgyűlés önerőre el is különített mintegy 100 millió forintot. Ám a régiós turizmusfejlesztésre rengeteg jelentkező van, nem biztos, hogy onnan jut elég pénz a felújításra.
A másik kérdés: mi legyen az emlékpark fejlesztésének fő iránya? A fideszes megyei önkormányzat által kinevezett igazgató szerint a hely eredeti szellemi tartalma a honfoglaláshoz, illetve az Árpád-kori templom révén a kereszténységhez kötődik. Szimbolikus, liturgikus eseménye az úgynevezett Szobori búcsú - amelyet a Kárpát-medence magyarságára kiterjedő vonzással szeretnének visszaállítani. Erre az eseményre több korban, többféle tartalmat erőltettek rá: a két világháború között például irredenta nagygyűléseknek adott keretet, a szocializmus évtizedeiben a búcsúból munkás-paraszt találkozó, továbbá az új kenyér és a Rákosi-féle alkotmány ünnepe lett. Horváth Gábor a később rárakódott tartalmaktól megtisztítva, a Csíksomlyói búcsúhoz némiképp hasonlító anyaországi nagyrendezvénnyé szeretné továbbfejleszteni. A mai Magyarország 19 megyéjén kívül a határon túli "néprajzi csoportok" jelképeit is szeretné elhelyezni a park területén. Szerinte ez az ügy fölötte áll a politikának; a hazaszeretet, az összetartozás, a megmaradás értékeiről szól.
Kérdés, mivel ösztönözhető a kormánypárti többségű regionális fejlesztési tanács, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium, hogy jelentős öszszegekkel járuljon hozzá a terv megvalósulásához, pláne, ha turisztikai, üzleti értelemben kétséges a pénz megtérülése. Horváth Gábor válasza: ha nem lesz pénz a felújításra, a park 5 milliárd forint értékű létesítményvagyona megy lassan veszendőbe. Szentkirályi emlékeztetett rá: a körkép a második világháború alatt majdnem megsemmisült. Megmaradt részeit darabokra vágva hordták szanaszét - évtizedek múltán komoly restaurátorok éveket töltöttek azzal, hogy összegyűjtsék a töredékeket, majd hatalmas összegekért újra felállították a körképet. Ehhez képest olcsóbb lenne megelőzni az újabb leromlást. A Szépművészeti Múzeum főrestaurátora szerint az állam tulajdonát képező Feszty-körkép a tartalmától függetlenül tömegeket vonzó, különleges alkotás; az illúziókeltés remekműve, s mint ilyen, száz év múlva sem megy ki a divatból.
