A világ legnagyobb emberi jogi szervezete megállapítja: a véleménykifejtési, gyülekezési és társulási szabadság a működő civil társadalom alappillére, ám az orosz hatóságok, hazai és nemzetközi kötelezettségeiket sértve, csorbítják e jogokat a "nyugati befolyás" visszaszorításának jegyében.

A jelentés szerint "különösen érzékelhetővé vált" a gyülekezés és a véleménykifejtés szabadságának korlátozása a parlamenti és az elnökválasztás előtti időszakban. A hatóságok erőszakkal oszlattak fel egyes ellenzéki megmozdulásokat, miközben a kormánypárti rendezvények beavatkozás nélkül zajlottak.

A demonstrációkat és nyilvános összejöveteleket figyelemmel kísérő emberi jogi aktivisták és újságírók a rendfenntartó hatóságok zaklatásainak voltak kitéve.

Az AI szerint az országban, amelyben a televízió és számos egyéb médium állami ellenőrzés alatt áll, mind kevesebb a lehetőség a független újságírói munkára. Azok az újságírók, akik megkísérlik a független riporteri tevékenységet, akadályokba ütköznek hivatásuk ellátása során, sőt megfélemlítés és vádemelés várhat rájuk.

Az Eho Moszkvi rádióállomástól például az ügyészségi hivatal rendre bekéri a programok átiratát, azzal az indokkal, hogy vizsgálat folyik állítólagos szélsőséges eszmék terjesztése címén - áll az Amnesty International jelentésében.

Az emberi jogi szervezet "mélységesen aggályosnak" tartja azt is, hogy nincs előrelépés abban a vizsgálatban, amely az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó újságíró, Anna Politkovszkaja két évvel ezelőtti meggyilkolásának ügyében folyik.

Az AI szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nélkül a többi alapvető emberi jogot is könnyebben éri sérelem. A csend kínálja a legjobb környezetet a büntetlenséghez; a csend erőteljes eszköze a törvényesség aláásásának - fogalmaz az emberi jogi szervezet jelentése.

A Golosz (Hang) nevű civil szervezet, amely a tisztességes választásokért tevékenykedik és választási megfigyelők számára szervez tréningeket, jogi csatározást kénytelen folytatni szamarai irodájának bezárása ellen, a Szivárvány Háztól, egy leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű aktivisták civil szervezetétől pedig megtagadták a bejegyzést. Korábban beszüntették az Orosz-Csecsen Baráti Társaságot, amely az emberi jogok helyzetéről gyűjtött és terjesztett információkat Csecsenföldön és Oroszország más területein.

„Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként immár sokadik alkalommal találkozik az oroszországi féllel. Eddig egyszer sem értesültünk arról, hogy szóvá tette volna az ottani emberi jogi helyzetet. Milyen emberi jogi sérelmekre van szükség, hogy Magyarország végre felelős szerepet vállaljon a kétoldalú kapcsolataiban, és kiálljon az emberi jogi sérelmek áldozataiért? Csütörtökön meg kell ragadni a lehetőséget, hogy végre napirendre tűzzék az emberi jogi kérdéseket.”, jelentette ki Fodor Márk az Amnesty International magyarországi igazgatója.

A szervezet ma levélben fordul a miniszterelnökhöz, hogy ismertesse aggályait az oroszországi emberi jogi helyzettel kapcsolatban és megkérje, hogy tegye szóvá ezeket csütörtöki útján.

(MTI, NOL)