A közoktatásban az iskolák normatív finanszírozása jövőre legalább a 2005-ös, inflációval korrigált szintet érje el, s a kisebb gyerekszám kedvezőtlen következményeit a támogatási rendszer inkább ellensúlyozza, és ne tetézze - többek között ezt tartalmazza az Élőlánc a kisiskolákért mottóval megfogalmazott javaslat, amelyet bemutattak a fővárosban.

Kerpen Gábor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta: azért 2005-höz viszonyítanak, mert akkortól kezdődtek meg a 10 milliárdos nagyságrendű forráskivonások a közoktatásból.

A javaslatban - az Élőlánc Magyarországért, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és több szakmai szervezet - kezdeményezi még a kötelező minimális csoportlétszámhoz kapcsolt diszkriminatív intézkedések eltörlését, azaz, hogy a tanulói létszám alapján se fejlesztési pályázatokból, se az önhibáján kívül nehéz helyzetben lévők támogatásából ne lehessen településeket illetve iskolákat kizárni.

Az Élőlánc Magyarországért honlapján is közzétett javaslat rögzíti, hogy az iskola fenntartására létrehozott társulás keretei között minden település rendelkezzék vétójoggal a saját területén működő tagintézmény vagy egyes évfolyamok megszüntetésének kérdésében.

A kisiskolák számára biztos jövőt sok esetben csak a fenntartó települések együttműködése jelent. Ezért a már megkötött társulási szerződéseket újra kell tárgyalni - írják.

A kezdeményezők alapelvként kimondanák, hogy az állam és az önkormányzatok iskolafenntartó kötelezettségüknek akkor tesznek eleget, ha gondoskodnak róla, hogy az általános iskola 8 évfolyamát lehetőleg minden gyerek a saját lakóhelyén végezhesse el. Minden más megoldás, amit a gyereklétszám csökkenése vagy az anyagi ellehetetlenülés az önkormányzatokra rákényszerít, szükségmegoldásnak minősül.

A résztvevők szerint a megszorítások egyedül a költségvetési források kivonását illetve átcsoportosítását szolgálják, ugyanakkor jóvátehetetlen károkat okoznak a településeknek, melyek az iskolával elveszítik az utolsó közösségformáló, kultúraközvetítő intézményt. Az intézkedések hatékonyságjavító hatásával kapcsolatos vélekedések megalapozatlanok: a kistelepülések iskoláinak teljes megszüntetése is legfeljebb egy százalékos megtakarítást jelentene az oktatási költségvetésben. A gyerekek utaztatása ezzel szemben jelentős többletköltséggel jár.

Úgy vélik: a csoportlétszámhoz kötött finanszírozás alapvetően igazságtalan, hiszen a városi iskolákban nyilvánvaló pedagógiai előnyök miatt alkalmazott csoportbontás nem jár a normatíva csökkentésével.

(MTI)