Az OMV a Mol-részvények 20,2 százalékával rendelkezik. Az éves jelentéséhez csatolt mellékletben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Mol igazgatótanácsának az elmúlt nyolc hónapban hozott döntései "ellentétesek a Mol részvényeseinek érdekeivel".

Az osztrák vállalat megítélése szerint a magyar cég vezetésének bizonyos lépései azt a célt szolgálták, hogy a részvényesek kárára átvegye a cég feletti ellenőrzést.

E helyzet megváltoztatása érdekében az OMV javasolni készül, hogy a Mol különböző társaságokba kihelyezett részvényeire kötött megállapodásokat mondják fel a közgyűlés után hat hónapon belül, és azokat saját részvényekként kezeljék, különös tekintettel a szavazati jog részvényesekként tíz százalékos korlátozására.

Független auditor kinevezését fogja kérni a megállapodások felülvizsgálatára.

Az indítvány arra vonatkozik, hogy a Mol korábban megállapodást kötött több részvényesével, köztük a BNP Paribas-szal, az OTP Bankkal, a cseh CEZ energetikai céggel részvényei egy részének kihelyezéséről.

Az OMV konkrétan a Mol legutóbbi döntései közül 7 százaléknyi részvénynek a CEZ számára történő eladását bírálja, az szerinte "vállalati értékrombolónak és a jó vállalatirányítási elvekkel ellentétes" döntésnek tűnik. Eszerint a CEZ 18,540 forintot fizetett december 20-án a Mol papírokért, miközben a Mol aznapi záróárfolyama 23,600 forint volt.

Az osztrák cég kezdeményezni készül azt is, hogy időben hozzák nyilvánosságra az áprilisi közgyűlésen megejtendő szavazások részletes beszámolóját, méghozzá azért, hogy a részvényesek pontos képet kaphassanak az egyes részvényesek kilétéről, szavazati joguk érvényesüléséről és szavazati magatartásukról.

Az utóbbival kapcsolatban Wolfgang Ruttenstorfer a sajtóértekezleten közölte: leginkább arra kíváncsiak, vajon érvényesül-e az "állami aranyrészvényhez" köthető szavazati súly.

Javaslataival az OMV nyomatékot kíván adni helyzet tisztázásra korábban előterjesztett követeléseinek - hangoztatta. Adós maradt azonban annak megválaszolásával, miként kívánja elfogadtatni indítványait az OMV a Mol-közgyűlésen.

A vezérigazgató kifejtette, hogy az osztrák cég olyan stratégiai befektetésnek tekinti Mol-részesedésének 20,2 százalékra történt növelését, amely elősegítheti a két vállalat egyesülését. Ruttenstorfer ismételten aláhúzta, hogy az OMV-Mol kombinációja egyfelől mindkét cég részvényeseinek a javát szolgálná, mert hosszútávon értéknövelő lenne, másfelől egy olyan méretű európai vállalat létrejöttét eredményezné, amely jelentős mértékben erősítené a térség energiaellátásnak biztonságát és fokozott versenyképessége folytán kedvezőbb pozícióban tárgyalhatna más vállalatokkal, például az orosz partnerekkel.

Az OMV-beszámoló megerősítette, hogy a cég kész ajánlatot tenni a Mol részvényeire 32 ezer forintos részvényáron, ha két feltétele teljesül: felszámolják a Mol, illetve a baráti intézmények együttesen 40 százalékos részesedését érintő részvényesi rendszerét, és eltörlik a Mol döntéseinél érvényesített 10 százaléknyi szavazati korlátot.

Az Európai Bizottság versenypiaci hatóságához a két vállalat egyesüléséről beterjesztett vizsgálati kérvényről azt mondta, hogy várhatóan - a második vizsgálati szakasz lezárulásával - augusztus végére várható döntés.

Kérdésekre válaszolva az OMV-vezér érintette a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezeték ügyét. Ismételten leszögezte, hogy álláspontja szerint a két vezetéket nem versenytársnak kell tekinteni, ellenkezőleg, kiegészítik egymást. A két vezeték esetleges összekapcsolásáról kijelentette, hogy a Nabucco közös európai projekt, amelynek sorsáról a részvényesek döntenek.

Somlyai Dóra, a Mol magyarországi kommunikációs igazgatója közölte: alapvetően nincs új elem az OMV kommunikációjában. A Mol, ahogyan korábban is, most is határozottan visszautasítja a társaság vállalatirányítási gyakorlatát, illetve annak jogszerűségét megkérdőjelező állításokat.

Hozzátette: minden 5 százalék feletti tulajdonosnak lehetősége van a közgyűlésre új napirendi pontot javasolni a társasági törvény és a Mol alapszabálya szerint eljárva. A részvényesi kezdeményezéseknek ugyanis a közgyűlés a megfelelő fóruma.

(MTI)