Az akcióterv lényege a közoktatási esélyegyenlőség biztosítása, vagyis hogy senki ne tapasztaljon hátrányos megkülönböztetést. Ezért a terv kiemelt figyelmet fordít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, és a roma kisebbséghez tartozó tanulókra. Az ellenzéki szocialisták és a várost vezető Fidesz képviselői ezúttal egyetértettek abban, hogy az országban is fontos, de Salgótarjánban elsődleges a szegregáció, integráció kérdése.

"Kényes kérdéseket vet fel, de eljött az idő, hogy ezeket a kérdéseket az asztal fölé tegyük" - mondta Dóra Ottó szocialista frakcióvezető. Salgótarjánban kisebbségi képviselők és civil szervezetek bevonásával, Hódmezővásárhely és Nyíregyháza tanácsait, tapasztalatait kikérve tartanak majd társadalmi egyeztetést az ügyben, az akciótervet ugyanakkor többségi szavazattal jóváhagyták, mivel hasonló intézkedési terv a hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási pályázatokon való részvétel feltétele.

Czene Gyula (MSZP) nyugdíjas iskolaigazgató azért nem tartotta jónak az előterjesztést, mert nem mutat előre, "néhány év múlva pedig már nem is lesz kezelhető a probléma". Simon Tibor (Fidesz), az oktatási bizottság elnöke pedig azt nem tartotta jónak, hogy most éppen "erőltetett integráció zajlik", és hangsúlyozta, hogy a napokban tartott fórumon helyi és országos cigány vezetők is így vélekedtek. Szerinte ilyen kérdéseket nem lehet körzethatár módosítással megoldani, noha ez fontos eleme a tervnek.

Az adatok szerint a nógrádi megyeszékhelyen a közel 4000 általános iskoláskorú 33, az óvodások 37 százaléka hátrányos helyzetű, 18 százalékuk cigány származású. Az egyes iskolák arányaiban jelentősek az eltérések. A peremkerületi Bóna Kovács Károly Tagiskolában például a tanulók 80 százaléka hátrányos, 60 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, 80 százaléka roma, míg a belvárosi Kodály iskolában ez az arány 17-1,1 és 6 százalék.

Az akciótervvel hat éven belül szeretnék elérni, hogy teljes körű legyen a halmozottan hátrányos helyzetűek óvodai ellátása, az iskolai eredményességet javítaná az integrált pedagógiai program, ezen belül a belső gondozói rendszer, az arányok javítására egy éven belül módosítják a körzethatárokat, növelik a jó képességű hátrányos helyzetűek számát a tagozatos osztályokban, hogy emelkedjen körükben a továbbtanulók száma.

A cigány kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával célul tűzték ki a családi, társadalmi környezet javítását is, hogy a tanítási időn túl is "támogató környezetben" legyen a gyerek.

(MTI)