A tavaly júniusban született vádalku értelmében Kacav nem ragaszkodik tovább ártatlanságához, beismeri bűnösségét nemi zaklatás és szeméremsértés elkövetésében, kártérítést fizet a felpereseknek, illetve idő lemond az államfői tisztségről, amely július 23-án járt volna le. Cserébe viszont elkerüli a nemi erőszak miatti vádemelést és az esetleges, akár 16 évig terjedő, letöltendő börtönbüntetést. Kacav a vádalku keretében elismerte azt is, hogy az eljárás során hamis vallomásra csábított tanúkat.

Az egyezség nagy felháborodást váltott ki Izraelben, főleg feminista szervezetek tiltakoztak ellene. A bíróság összesen hat tiltakozó beadványt kapott azóta a Kacav-ügyben, és ezeket is mérlegre tette mostani döntése meghozatala előtt. Az illetékes bírói tanács 3 igen és 2 nem szavazattal hagyta jóvá a vádalkut.

Menáhem Mazuz főügyész - aki egyben a kormány igazságügyi tanácsadója - a vádalku június 28-i bejelentésekor azzal indokolta azt, hogy a nyomozásban feltárt tények alapján nem tudja szilárd bizonyítékokkal alátámasztani a nemi erőszak vádját. Rámutatott arra is, hogy a tanúvallomásokban ellentmondások vannak. A főügyész szerint Kacav maga kérte az ügy ilyen formájú rendezését.

A szexuális botrányba keveredett elnököt tavaly január végén ideiglenesen felfüggesztették hivatalából, és az ellene indult vizsgálat idejére szabadságra küldték. Feladatait ügyvezető államfőként Dalia Icik parlamenti elnök vette át. A kneszet június közepén Simon Pereszt választotta Izrael új elnökévé, és a veterán politikus július közepén hivatalba lépett.

A 62 éves Kacavnak mint volt elnöknek törvény szerint jelentős összegű nyugdíj jár, valamint egy iroda, két titkár, egy gépkocsi sofőrrel, egy szolgálati lakás és mentesülés a telefonköltségek alól.

(MTI)