Kermabon szerint a Koszovó függetlensége ellen most tüntető szerbeknek is érdekük, hogy az EULEX misszió megjelenjen északon is, hiszen az a feladata, hogy védelmet nyújtson a kisebbségeknek, gondoskodjon a koszovói közigazgatás, igazságügy és rendészet jogállami mederben tartásáról. Ennek keretében például  vegyes etnikumú személyi összetételű hatóságokat kell létrehozni - vagyis helyt kell biztosítani az albánok mellett a szerbeknek is.

Az EULEX létszámát egyelőre 1800 főre tervezik, de az uniós országoktól kapott felhatalmazás értelmében szükség esetén legfeljebb 2210 főre bővíthető. A legtöbb embert Németország és Olaszország adja, Magyarország a tervek szerint több mint harminc fővel járul hozzá a misszióhoz.

Az EULEX felfejlődése még a kezdeti szakaszban tart. Az uniós misszió júniusban veszi át a Koszovó feletti felügyeletet az ENSZ-től. Folyamatos viszont a NATO vezette, 17 ezer fős KFOR katonai erő koszovói jelenléte, ami a biztonság alapvető garanciáját jelenti.

A heves észak-koszovói szerb tüntetések hatására az EULEX előkészítő személyzete ideiglenesen távozott ugyan mitrovicai hivatalából, de Kermabon szerint amikor át kell venni a Koszovó feletti felügyeletet, akkor az EULEX északon is ott lesz.

Az 59 éves Yves de Kermabon - aki idegenlégiósként szolgált Kambodzsában, Közép-Afrikában, majd járt Boszniában is - 2004 és 2005 között a KFOR-t irányította Koszovóban. Mint az AFP-nek mondta, a koszovói vezetők jól ismerik őt.

"Nem akarok beképzeltnek tűnni, de úgy gondolom, van némi bizalmi tőkém Koszovóban" - tette hozzá. Szerinte a rá váró feladat a kezdeti szakaszban éppen erről szól: helyre kell állítani a helyiekben a nemzetközi közösség iránti bizalmat.

(MTI)