Traian Basescu például múlt hét végén előre be nem jelentett székelyföldi látogatásra érkezett. Azonnal kijelentette: a székelyföldi magyaroknak és románoknak közös utat kell járniuk. Az elnök előbb a székelyföldi román egyházi, politikai, közigazgatási és civil társadalmi képviselőinek, majd a székelység vezetőinek tett ígéretet gondjaik orvoslására.

Basescu leszögezte, hogy a következő napokban véglegesítésre kerülő nemzeti oktatási reformcsomagban a román nyelv tanítását a magyar gyermekek számára idegen nyelvként teszik majd lehetővé, ahogyan ezt a magyarság kérte. Az elnök azt is cáfolta, hogy látogatása összefüggne az egyidejűleg, Sepsiszentgyörgyön rendezett Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ülésével, amelyen Tőkés László EP-képviselő is részt vett.

Az SZNT felhívással fordult a magyar állami és pártvezetőkhöz, a magyar európai parlamenti képviselőkhöz, továbbá a romániai politikai elithez, hogy támogassák Székelyföld területi autonómiájának kivívását. Magyarországra a fórum azt üzente, hogy ne tegyék pártpolitikai mérlegelés tárgyává az erdélyi autonómiatörekvések felvállalását, mert az autonómia megvalósításától az erdélyi magyarság jövője függ.

Új elnököt is választott az SZNT. A leköszönő Fodor Imre helyét Izsák Balázs foglalta el. A tanács egyébként egyetértett abban, hogy a székelyföldi nem hivatalos népszavazás, amelynek során - 2006 decembere és 2008 februárja között - kétszáz település mintegy 200 ezer lakosa 99 százalékos arányban az autonómia mellett foglalt állást, egyértelműen megüzente Bukarestnek és Európának a székelység önrendelkezési igényét.

Most azt követelik, hogy az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése küldjön a Székelyföldre különraportőrt "a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú, székely nemzeti közösség általános helyzetének" és a székelység autonómiaigényének felmérésére. Egyben azt szorgalmazzák, hogy a strasbourgi közgyűlés fogalmazzon meg ajánlást Románia számára, hogy az autonómiaigénnyel érdemlegesen foglalkozzon. Tőkés László püspök és EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kijelentette: az erdélyi magyarság autonómiakövetelései elsősorban Románia belügyének számítanak, ezért lenne szükség mielőbb egy román-magyar kerekasztal öszszehívására.