Orosz József: Pálmai doktor! Önöknél hogyan jött ki a számítás, hogy nem jelentkezik a praxisában az az átlagosan 150-200 ezer forintos többlet a vizitdíjból, amiről más háziorvosok beszámolnak?
Pálmai Tamás békési háziorvos: Ezt a témát, ezt a dolgot nem így kell felfogni, ahogy ön kérdezte, hanem összességében kell nézni a háziorvosi alapellátási rendszert. A dolog azzal kezdődött, amikor a finanszírozásunkat 2007 elején körülbelül 20 milliárd forinttal megkurtították az eszközfinanszírozásnak az egyik napról a másikra való megszüntetésével. Ezt próbálták úgy pótolni, hogy bevezették a vizitdíjat, ami körülbelül 15 milliárd forint bevételt jelent...Orosz József: Mekkora az Ön praxisa doktor úr?
Pálmai Tamás békési háziorvos: Erre is mindjárt fogok válaszolni, miután a gondolatomat befejeztem.

Orosz József: Oh!
Pálmai Tamás békési háziorvos: Igen! És azt tartjuk, akik ezt a nyilatkozatot tettük, mélységesen erkölcstelennek, hogy az állam 20 milliárd forinttal kivonul az egészségügyből, és 15 milliárdot beszed olyan emberektől, akik az egészségügyi járulékokat, a szociális járulékokat módszeresen, rendszeresen befizették, és a beszedők mi vagyunk. Tehát így kell a problémát nézni. Nem praxisokra lebontva.

Orosz József: Értem. Az ön nézőpontja mellett nyilvánvalóan más nézőpont is létezik, már ha  megengedi ezt. Önnek tehát mekkora a praxisa?
Pálmai Tamás békési háziorvos: Nagy praxisom van, 2700 betegem.

Orosz József: Önnél az egyenleg az mit mutat?
Pálmai Tamás békési háziorvos: Az egyenleg azt mutatja, hogy – ha tekintetbe vesszük, hogy kevesebbet kaptam 2007 elején és hozzájött az úgymond vizitdíj, és tekintetbe vesszük azt a mélységes degressziót, amiben részesít a társadalombiztosítás, mert azzal büntet, hogy sok beteget látok el – valamivel kevesebbet kapok, mint 2007 előtt.

Orosz József: Hasicz doktornő, önnek mekkora a praxisa Szentendrén?
Hasicz Ágnes szentendrei háziorvos: Nekem 2850 fős praxisom van.

Orosz József: Tehát kicsit magasabb, mint a doktor úré. A praxisában mi az egyenleg?
Hasicz Ágnes szentendrei háziorvos: Az egyenleg az, hogy valóban elvontak tőlünk eszköztámogatást, minden praxistól havi 25 ezer forintot vontak, illetve konkrétabban azon praxisoktól vonták el a 25 ezer forintot, amelyek egyedül rendelnek egy rendelőben. Azt hiszem ez azoknál, akik többen rendelnek egy rendelőben, kevesebb összeg havonta, és ezzel szemben a praxisban átlagosan 160 ezer forintos vizitdíj jön be. Azért ez jelentős különbség, és ez konkrétan a nehézségek közepette valóban jelentett segítséget.

Orosz József: Doktornő! Az eszközvásárlási támogatás megszűnését is belekalkulálta?
Hasicz Ágnes szentendrei háziorvos: Ez az a 25 ezer forint. Azontúl persze volt egy másik 25 ezer forint ingatlanvásárlás, eszközvásárlási hiteltámogatás, de ezt nem vonták el, tehát akik igénybe vették, azok a mai napig is ugyanúgy kapják a továbbiakban is az erre vonatkozó támogatást.

Orosz József: Tehát az egyenlege pozitív?
Hasicz Ágnes szentendrei háziorvos: Abszolút, jelentősen pozitív a mérleg.

Orosz József: Mit gondol doktor úr Békésből, hogy Hasicz Ágnesnek egy valamelyest nagyobb praxisban hogyan lehet, hogy jelentősen nagyobb a többlete, mint Önnek?
Pálmai Tamás békési háziorvos: Hát valószínű ügyesebb a doktornő, mint én vagyok.

Orosz József: Miben ügyesebb?
Pálmai Tamás békési háziorvos: A gazdálkodásban lehet hogy én vagyok bugyuta.

Orosz József: Mi az ön bugyutaságának az oka, mit gondol?
Pálmai Tamás békési háziorvos: Kedves műsorvezető úr! Itt tudja Ön is valójában, hogy ha belegondol a dolgok mélyébe, hogy itt az, hogy most vizitdíj vagy nem vizitdíj, itt nem ezeken a 300 forintokról van tulajdonképpen szó, hanem itt arról van szó, hogy van-e ma Magyarországon orvos-kollegáinkban oly’ erkölcsi tartás, hogy ki merjék mondani azt, hogy ami ma történik, az etikátlan és erkölcstelen.

Orosz József: Ne haragudjon, hogy a szavába vágok, csak az etika és az erkölcs az hogyan keveredik, illetve hogyan ad magyarázatot arra, amit kérdeztem öntől tisztelt doktor úr, hogyan értsük az ön gazdálkodási praxisvezetési bugyutaságát? Ráadásul aki többletet hoz ki a praxisában az erkölcstelen?
Pálmai Tamás békési háziorvos: Nekem nincs két alkalmazott orvosom, aki mondjuk elvigye a degressziómat. Mert mint tudja 1200 beteg után teljes összeget ad a  társadalombiztosítás, ha ennél több betegem van, akkor kevesebb pénzt kapok, ezt nevezik degressziónak. Ha van valaki főállású alkalmazottam, akkor az az 1200-as létszám megduplázódik 2400-ra, és afölött kezdődik a degresszió.

Orosz József: Tehát magyarán a degresszió ugyanúgy sújtja a doktornőt, mint ahogyan önt, ám a doktornő mégis pozitív szaldósra tudja kihozni a hónap végén a gazdálkodását. Segítene doktornő értelmezni, mit ronthat el Pálmai Tamás doktor?
Hasicz Ágnes szentendrei háziorvos: Az egyszerű hétköznapokat éljük, és csináljuk a dolgunkat, és azt számoljuk, amit kapunk, és amit kapunk abból igyekszünk minél jobban gazdálkodni. Nekem mindezzel együtt két asszisztensem van, akiknek abban a pillanatban megemeltem a bérét, amikor bevezették a vizitdíjat, és ezt ők nagyon jó néven vették, azóta is örülnek neki. Igyekeztünk a praxist fejleszteni, vásároltunk belőle gépeket, szívem vágya volt, hogy legyen egy CRT-mérőm.

Orosz József: Az milyen készülék?
Hasicz Ágnes szentendrei háziorvos: Gyulladásos paramétert vizsgáló készülék, amivel egy ujjbegyszúrásból el tudom dönteni az esetek nagy részében, hogy a betegnek bakteriális vagy vírusos betegsége van.

Orosz József: Mi az ára egy ilyen készüléknek?
Hasicz Ágnes szentendrei háziorvos: Ez 300 ezer forintba kerül, a mérés díja körülbelül 800 forint.

Orosz József: Doktor úr! Önnek az elmúlt 1 év alatt milyen beruházásokat sikerült megvalósítani?
Pálmai Tamás békési háziorvos: Nekünk az eszközparkunk az hál' Istennek rendben volt.

Orosz József: Tehát akkor erre sem kellett költeni!
Pálmai Tamás békési háziorvos: Nem kellett költenünk. Ennek ellenére valami érdekes és furcsa módon, mint hogyha valahol egy másik Magyarországon élnék. Az idén volt először az az év, amikor az ugyancsak két asszisztenciámnak, egy körzeti nővérnek és az asszisztensnőmnek nem tudtam biztosítani a szokott, inflációnak megfelelő béremelést. Tavaly december volt az első év, amikor a 13. havi fizetésüket, amit eddig tudtam adni, nem tudtam biztosítani. Nagyon sok a vizitdíj-mentes beteg a praxisomba. Nagyon-nagyon szegény vidékről van szó. Nagyon nehezen fizetik ki a 300 forintot. Napi problémát jelent számukra ennek megfizetése. Olyan betegek maradnak otthon, akiknek meg kellene jelenni. Tudom, lehet, hogy ez Budapesten hihetetlen, de nagyon-nagyon nagy pénzt jelent a 300 forint a növekvő gyógyszerárak mellett.

Orosz József: Növekvő gyógyszerárak?
Pálmai Tamás békési háziorvos: Amikor azt írják, hogy 800 gyógyszernek csökkent az ára, akkor 1-2 forinttal valóban csökkent ósdi, öreg gyógyszereké, de az, ami valóban jó a betegeknek, az ezres tételekkel drágul. Igenis a gyógyszerárak drasztikusan növekszenek.

Hasicz Ágnes szentendrei háziorvos: Ezt egészen másként látom. A nagyon jól használható gyógyszerek ára az elfogadható kategóriában van…
Orosz József: …igaz ez az állítás, amit a doktor úr mondott az ósdi gyógyszerekről?

Hasicz Ágnes szentendrei háziorvos: Határozottan azt gondolom, hogy széles palettát használva nem látok kirívó dolgokat. Persze, vannak drága gyógyszerek, ez nem vitás, de akinek szüksége van az olcsóbbra, az jó minőségű gyógyszerrel ellátható.
Orosz József: A Magyar Demokrata Fórum egyik országgyűlési képviselője, Csáky András a párt honlapján terjedelmes írásban foglalkozik a vizitdíjjal, kijelentvén, hogy a vizitdíj eltörlése káros lenne. Sőt továbbmegyek: Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke pedig azt mondja, hogy a vizitdíj eltörlése miatt bedőlhet a rendszer. Mire véljük ön szerint mind Csáky, mind Éger urak nyilatkozatát? Vajon ők sem ismerik a magyar valóságot, vagy egy másik Magyarországon élnek, ahogy az előbb célzott Hasicz doktornő mondataira?

Pálmai Tamás békési háziorvos: Nagyon lényeges, hogy amit ön párhuzamba állít és Éger kolléga szájába ad, az egy szövegkörnyezetéből kiragadott mondat. Tehát, itt ismételten arról van szó, hogy nem tudom már hányadszor szivattyúztak és szivattyúznak ki pénzt az egészségügyből.

Orosz József: De most éppen betesznek a betegek, vagy akik elmennek önhöz.
Pálmai Tamás békési háziorvos: Orosz úr, nagyon örülök, hogy ma este beszélhettünk, és még jobban örülök, hogy ezt az ön szájából hallottam kimondva. Ön mondta ki a kulcsmondatot most az előbb: a betegek tesznek be, és ez az etikátlan, ez a disznóság.

Orosz József: 300 forintot. Miért disznóság ez doktor úr? Beteszik a járulékukat, sőt, beteszik a paraszolvenciát is.
Pálmai Tamás békési háziorvos: Azért, mert a nyomorultnak a szájától veszem el. Én Békés megyében élek, a doktornővel szívesen cserélek egy hónapra, elmegyek Szentendrére, jöjjön el ő ide a kicsi Békés megyei betegeimhez. Nézze meg, hogy élnek egy szociális otthonból hozatott ebédből úgy, hogy vacsoráznak, és a kutyának is kell jusson belőle, és akkor megtudjuk, hogy mennyit ér Magyarországon 300 forint.

Orosz József: Egy ilyen körzetben, ahol Pálmai doktor dolgozik a Viharsarokban, ahol elképzelhetően tényleg alacsony jövedelműek élnek és akár igaza lehet Pálmai doktornak, hogy nehézséget okozhat a 300 forint – teszem hozzá, szociális alapon mentesülni lehet ettől – tudná prosperáló módon vezetni a praxist?
Hasicz Ágnes szentendrei háziorvos: Ezt most nehéz kiszámítani, de azt gondolom, hogy Szentendrén is, tehát nálunk is vannak nehezebb sorsú betegek, mégpedig nem is kevesen. Az ő hozzáállásukat látva valószínűleg azért ott sem lehet más a helyzet. A háziorvos képes arra, hogy a betegeknek spóroljon, lehet úgy irányítani a betegellátást, hogy ez ne legyen megterhelő számukra, másrészt akik igazán rászorulnak, az ehhez szükséges támogatást megkapják.

Orosz József: Ez szakmai képességeket feltételez, vagy gazdálkodási bugyutaságot, ahogyan jellemezte ezt a saját praxisában Pálmai doktor?
Hasicz Ágnes szentendrei háziorvos: Nem akarom semmilyen módon minősíteni, ezek teljesen távol állnak tőlem. Én csak a magam gyakorlatából tudom azt mondani, hogy szerintem mind a betegeket, mind az orvosokat tudatosabb betegellátásra, orvoshoz fordulásra sarkallja a vizitdíj fizetése, és bizony bennünket is arra ösztönöz, hogy jobban meggondoljuk, hogy egy ellátás alatt mennyi mindent lehet megoldani a beteg számára, ami vizitdíjspóroló tényező. Lehet olyan megoldásokat találni, amivel igenis lehet a betegeknek spórolni.

Orosz József: Itt van velünk a telefonvonalban Horváth Ágnes egészségügyi miniszter,  mindenekelőtt arról kérdezném, hogy jóllehet az államtitkár már ezt ma többször cáfolta, lesz-e ezer forintos vizitdíj?
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter: Minden tiszteletet megadok az ellenzék politikusainak, de ha ezt lehet két szóban minősíteni, akkor a szemérmetlen hazugságot választanám. A népszavazási győzelemért mindent megtesznek, és az, hogy ilyen sokkoló és rémhíreket terjesztenek teljesen tudatosan, az szerintem felháborító.

Orosz József: Miniszter Asszony! Ön szerint mi lehet az oka annak, hogy míg az egyik praxisban igen jól prosperáló módon működik a rendelés, addig ott, a Viharsarokban Pálmai doktornál pedig egyáltalán nem?
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter: Valószínűleg más a betegösszetétel. Ne felejtse el, hogy több mint 2 millió ember mentesül a vizitdíj alól. Az volt a cél, hogy akik krónikus betegek, azoknak ne kelljen vizitdíjat fizetni, másrészt 2 millió ember pedig kompenzációt kapott. Ugyanakkor a kompenzációt kapóknak fizetniük kell. Tehát vagy sokkal betegebbek a Viharsarokban ennek a háziorvos kollégának a betegei, sokkal több köztük az a krónikus beteg, aki mentességet élvez, vagy pedig nem értem, hogy mitől van különbség a bevételben.

Orosz József: Minden előzetes aggály beigazolódott a vizitdíjról, miniszter asszony, amitől annak bevezetése előtt tartottak? Egyrészt, hogy emberek fognak betegként otthon maradni, nem mennek el orvoshoz, nő a halálozási szám, és sorolhatnám egészen a nemzethalálig bezárólag?
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter: Egyiket sem tapasztaltam szerencsére. Aminek igazán örülök, amikor háziorvosok, akiket tényleg senki nem vádolhat kormánypártisággal – például Kertai Aurél – kiállnak és elmondják, hogy náluk bizony az indokolatlanul orvoshoz járók maradtak otthon, és elmondják, hogy ugyanannyi volt a továbbküldés, tehát a súlyos betegek ugyanúgy megjelentek. Nagyon sok minden változott, pl. most már lehet 3 hónapra gyógyszert felírni, nem kell a beteget hetente odarángatni egy-egy tablettáért, amit éppen aktuálisan felírt neki az orvos.

Orosz József: Ha a népszavazás úgy döntene, hogy a kormány kénytelen eltörölni a vizitdíjat, akkor kapnak-e bármilyen kompenzációt a háziorvosok, és – zárójelben hozzátéve – Éger doktor, az Orvosi Kamara elnöke azt mondta, ha nem, akkor összedőlnek a praxisok.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter: Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj nem költségvetési tételek, tehát lehet róluk népszavazást tartani. Ha van, ami nem költségvetési tétel – egyébként tudjuk, hogy nem az, a betegek közvetlenül fizetik a háziorvosoknak, a kórházaknak, a szakrendelőknek – ott nincs mit kompenzálni, nincs miről beszélni. Igen, én is azt gondolom, hogy nagyon nehéz helyzetbe kerülnek háziorvosok, de a kompenzáció – és ezt kell világosan értenie az embereknek – az csak adóemelés tud lenni, amit senki nem akar. Ebben az esetben 60 milliárd forinttal kell összébb húzni megint az egészségügyet, ami nagyon-nagyon sok pénz.

Orosz József: Tehát ez azt jelenti, hogy ha megszűnne a vizitdíj, akkor adót kell emelni?
Hasicz Ágnes szentendrei háziorvos: Ha megszűnik a vizitdíj és bármilyen módon kompenzálni akarjuk, akkor vagy adót, vagy járulékot kell emelni, igen.