Heves ellenérzéseket váltott ki a közigazgatásban dolgozók egy részében a tavaly bevezetett teljesítményértékelő rendszer, azaz a TÉR. Szetey Gábor, az azóta távozott személyügyi államtitkár szerint az alapelv és az irány jó, azt azonban lemondása előtt ő is elismerte: a részleteket finomítani kell. Ez meg is történt. Az eredeti rendszerben négyféle minősítést alkalmaztak: kiváló, magas szintű, elvárt (ez felel meg az előírásszerű teljesítménynek), illetve nem megfelelő, azaz fejlesztésre szoruló. A kiválók közé a dolgozók legföljebb 10 százaléka kerülhetett, magas szintű értékelést 20-30 százalék kaphatott, elvártat 50-60 százalék, míg a nem megfelelők 10 százaléknyian lehettek. A jutalmazás új rendszere nem aratott osztatlan sikert - leginkább azok támadták, akik alacsonyabb minősítést kaptak. Nemcsak egyéni kritikák fogalmazódtak meg azonban, több minisztériumi szakszervezet például a napokban az AB-hez fordult a TÉR miatt. Az érdekvédők aggályosnak tartják, hogy a TÉR-ről szóló kormányrendelet a teljesítményeket előre meghatározott kategóriákba sorolta. Így a dolgozóknak csak a rendeletben meghatározott százaléka kaphatott például kiváló vagy jó minősítést, s ennek alapján jutalmat. Szerintük ez a kategorizálás nem teszi lehetővé a teljesítmények valós értékelését. Tavaly a teljesítményértékelésre 3,8 milliárd forintot különítettek el a tárcáknak, ez az összeg idén
12 milliárd forint lesz.

Szetey Gábor távozása után Kisfaludy Zoltánt nevezték ki a személyügyi államtitkárság ideiglenes vezetőjének. A TÉR-en számos helyen változtattak, ezeket a napokban hozzák nyilvánosságra. A Népszabadság annyit már megtudott, hogy a teljesítménykategóriák sorában bevezetnek egy újabb szintet "megfelelő teljesítmény" névvel, ez a hatályos szabályozás szerinti a "C - elvárt jó" és a "D - fejlesztés szükséges" kategóriák közé kerül. Az új szint használata nem kötelező, hasonlóan a "fejlesztés szükséges" kategóriához. Ugyancsak a kritikák következményeként emelkedik a "B - magas szintű teljesítmény" kategóriájába sorolható köztisztviselők száma, tíz százalékkal. Ezzel párhuzamosan csökken az új "C - jó teljesítmény" kategóriába sorolhatók száma, szintén tíz százalékkal. A visszajelzések alapján csökken a "C" és az "A" kategóriák maximuma közti különbség, de újdonság a felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselők esetében is, hogy részükre az új, ötfokozatú jutalomtáblázat szerint az illetményalap szorzatában állapít-ják meg az egyes szinteken adható jutalom mértékét.

Az eddig központilag meghatározott öt kötelező eloszlási szintet eltörlik, s ezzel a tárcákra és hivatalokra bízzák ennek kialakítását. Egyetlen szabályt minden esetben kötelező betartani: a vezetőket és a nem vezetőket külön eloszlási szintre kell besorolni. A szervezet vezetőjének lehetősége lesz az egyéni értékelések és jutalomalapok figyelembevételével számított szervezeti egységre jutó jutalomkeretet plusz-mínusz húsz százalékkal módosítani. Fontos, hogy pluszpénzt csak akkor oszthat, ha valahol csökkent is.

Bár a hatályos kormányrendeletben eddig is szerepelt a "kontrollvezető", de tulajdonképpeni felelőssége nem volt tisztázott. A féléves áttekintő megbeszélés során a vezetőknek lehetőségük lesz, hogy azon köztisztviselők számára, akik legalább jó teljesítményt értek el, jutalmat fizessenek. A részjutalom mértéke vezetők és tanácsadók esetében maximum egyhavi illetmény, a köztisztviselőknél pedig maximum hat-, illetve háromhavi illetmény. Év végén azonban a komplex értékelés alapján adható jutalomból levonják a részjutalom összegét. Amenynyiben a köztisztviselő részjutalma meghaladja a komplex értékelés alapján adható jutalom mértékét, akkor a különbözetet nem kell visszafizetnie.