Ibike sem tetszik a bíróságnak
Tavaly év végén új bírói egyesületet alakított Cserni János fővárosi bíró és több kollégája. A cél az volt, hogy alternatívát biztosítsanak azoknak, akik elégedetlenek a Magyar Bírói Egyesülettel. A Tisztességes Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület (Tibike) - részben a támadások miatt - időközben nevet változtatott, s Ibike, azaz Ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület lett belőle. Az egyesület bejegyzési kérelmét január elején adták be a Fővárosi Bíróságra, amely a közelmúltban 23 pontba szedve fogalmazta meg, mit kell tenni ahhoz, hogy bejegyezzék, mert ez így nem lehetséges.
Az egyesület célja egyebek mellett a jogállami működés, a jogbiztonság elősegítése és a bírói függetlenség biztosítása. Ennek érdekében kritikával szemléli az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), a bírósági igazgatási vezetők és a bírói önkormányzati szervek igazgatási tevékenységét. Intézkedéseikről, azok várható hatásáról és eredményeiről elemzéseket készít.
- A Fővárosi Bíróság egyelőre nem jegyezte be az egyesületet. A közelmúltban hiánypótlásra szólított föl, 23 pontba szedte össze azokat a kívánalmait, amelyeknek az egyesületnek 45 napon belül eleget kell tennie - mondta lapunknak Cserni. - A bíróság kifogásolja - folytatta -, hogy az egyesület esetleg rövidített neveként kívánja használni az Ibikét, ami nem lehetséges, mert "nem felel meg a névvalódiság" követelményének. Cserni ezzel kapcsolatban megjegyezte: a bíróság ezt annak ellenére kifogásolja, hogy a benyújtott alapszabályból kitűnik, hogy az egyesület rövidített nevet nem kíván használni. A bíróság azt is kifogásolta, hogy az egyesület céljai túl általánosak, ezért fejtsék ki, mit értenek a jogállami működés elősegítésén, a szakmaiságon, a jogbiztonság előmozdításán - tájékoztatott Cserni. Továbbá: pontosítani kell, kiket ért az egyesület bírósági igazgatási vezetőkön, illetve bírói önkormányzati szerveken, s mit értenek az OIT, a bírósági igazgatási vezetők és a bírói önkormányzati szervek igazgatási tevékenységén.
- Erre azért van szükség a bíróság szerint, mert a "személyiségi jogok védelmét, adatvédelmet érintő, hivatali, szolgálati titokkal kapcsolatos döntések, intézkedések nem képezhetik az egyesület vizsgálódásának tárgyát, és feltehető, hogy az ezzel kapcsolatban megszerzett adatok teljes köre sem hozható nyilvánosságra - mondta Cserni. Hozzátette: a bíróság arra is választ vár, milyen módon kívánják a fenti tevékenységeket figyelemmel kísérni.
A bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy az OIT, illetve a kritikával illetni kívánt bírósági szervek hozzájáruló nyilatkozata is szükséges az egyesület bejegyzéséhez.
